Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fettich Nándor: A fativizsi lelet 79

A FATIVIZSI LELET 87 azoknak a viszonyoknak egyenes folytatása, melyeknek emlékét egyebek között a fativizsi lelet is őrzi. Korábban, a martinovkai korszakban a bizánci birodalom, a levediai korszakban pedig az arab világ volt az ezüst beszerzési forrása. A verchne-saltovói kultúra fémművességében is szerepel az ezüst, de uralkodóvá, mint korábban a martinovkai kultúrában, csak a honfoglaló magyarság végleges kialakulásának folyamata alatt válik. Ezek után természetesnek tünik fel, hogy a verchne-saltovói kultúrában a megelőző kultúrák összes elemeit, közöttük a fativizsi övveretek ősi motívumát, a ragadozó madarat is megtaláljuk a fémművesség alkotásai között.1

) A honfoglaló magyarságé volt az utolsó történeti nomádkultúra, melyben a steppéken uralkodó különböző műveltségi tényezők mégegyszer új megfogalmazásban, új összeegyeztetésben felvirágoztak. A fativizsi lelet madár-motívuma szintén megőrződött ebben a késői kultúrában és több más ősi szkita motívummal együtt eljutott az új hazába. Az újabb k a r o s i (Zemplén m.) ásatások egy gazdag sírleletben egyéb ezüsttárgyak között két darab ilyen ezüstöntvényt hoztak napvilágra.2

) Ennek az új ezüstkultúrának nagy szerepét a fiatal kievi állam életében mutatja a híres kievi sírlelet, mely a levediai magyarság egyik előkelőségétől származik.3

) Magának a sírnak a kora a X. sz. első fele. Történeti jelentősége abban áll. hogy a steppei népelemek közreműködésére utal a kievi állam megalakulásában, ugyanúgy, mint a fativizsi lelet, mely még az átmeneti időből származik. A fativizsi lelet, bár átmeneti állapotot képvisel, bizonyára nem áll egyedül Ukrajnában. Az oroszországi múzeumok gyűjteményeinek további tanulmányozása még újabb adatokat is szolgáltathat a fönt vázolt kérdésekhez. FETTICH NÁNDOR. i) FETTICH, A honfoglaló magyarság fémművessége, XVI. t. 10, 11. 2) A Magyar Nemzeti Múzeumban. Lelt. sz. 5/1936 (Horváth Tibor ásatása). 3)

Ezt a nagyjelentőségű leletet eddig tévesen határozták meg. Erről és a lelet irodalmáról: Századok 1933, 382. sk. 1. A leletnek eredetiben való megvizsgálása (1935) is meggyőzött arról, hogy a kiváló eziistkészítmények a levediai fémművesség körébe tartoznak.