Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Viski Károly: Trágyom és uzsora 483

TKÁGTOM ÉS UZSORA 489 Az uzsoráról elég annyit mondanunk, hogy jelentése, a föntírt jogszokás területén, teljesen egyező a trágyoméval; ezen a területen tehát nem becsületsértő, büntetendő kijelentés, ha valakire azt mondják, hogy uzsorát kér és fogad el. Régi nyelvünkben is szelídebb az uzsora jelentése, — akár a hazai latin -ságbeli usuráé is, — mint manapság a köznyelvié. Világos ez a NySz. adataiból; COMENIUS Januajában uzsora és interes egyet jelent: „A derék summa felett uzsorát vagy interest kér." A középkori latinságban is 'usufrui, frui, gaudere, haszonélvezni, nutzniessen' a jelentése; (Bottal: Magy. lat. Sz.) MOLNÁR ALBERT szerint (1624) „Ha jól meg mivelt földbe vettetic az mag, nagy nyereséggel és bov usurával hozza meg az 6 gyümólczét." A Virginia-kódexben is csak úgy érthető okvetlenül a mai uzsora1

ha számbavesszük az egyház kamatszedő tilalmát, amely kánonjogi alapon a tőkekamat minden nemét "uzsora'-nak tekintette egészen a XVIII. századig, s e szerint minősítette minden megszorultak vámszedőit. Mindazáltal a XVI., XVII. században külföldön is, nálunk is törvény teszi jogossá a kamatszedést (nálunk az 1647. CXI. t. c. a 6%-ost). Ez időtájt különül el hazai latinságunkban a törvényes 'usura'-tól az usura mordens, a mai 'uzsora'. (L. BARTAL: Magyar, lat. Sz.) így érthető, hogy ennek a szónak nálunk is kettős — bár egymással rokon — jelentése van mind a mai napig, akár az olaszban, ahol az usura = „haszon, pénzbeli haszon, azaz kamat, de leginkább uzsora." (Nyr. XIV, 120.) Feleletlen kérdés, hogy honnan vette a tiszántúli nép az uzsorának a trágyommal azonos, mondjuk 'földbér' jelentését. Amilyen gyakori a múlt írásos emlékeiben (és urbáriumokban) a terragium szó, olyan ritka a 'földbér'-féle jelentésű usura. Nem is tudok rá több adatot, mint amire BARTAL hivatkozik Szótárában egy 1777-i nyomtatványból vett idézetében: „Urburam, quam lex solvi praecipit, vocat auctor hungarus usuram." Az urbura pedig igazában nem 'földbér', hanem a földtulajdontól független bányabér, mondhatni 'földalatti földbér'. (L. TIMON, id. m. 247. — HÓMAN, Magy. pénztört. 435.)^ VISKI KÁROLY. 1) A fönt megnevezett tiszántúli uraknak legyen szabad itt is megköszönnöm kérdéseimre adott szíves fölvilágosításaikat.