Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Viski Károly: Trágyom és uzsora 483

TRÁGYOM ÉS UZSORA 485 tottak', szintén fizettek ,trágyom'ot. — DR. KOSDY JÁNOS ref. lelkész úr szíves értesítése szerint Körösszegapátiban a trágyom (uzsora) szó ,,1904-ig volt Körösszegapátiban általánosan használatos, amikor is a GR. CsÁKY-féle birtok felparcellázásával megszűnt mind a kettő" — s ottani lelkészkedése 17 esztendeje alatt, —• írja a lelkész úr —• sohasem hallott róla s értesülését a falu öregjeitől most szerezte. Ez adatokból a trágyom (trágyiom) és uzsora szó mai jelentése elég világos: a földbér jellegű szolgáltatás valamely neme, esetenként nagyobb értékű földbér járuléka, amit terménnyel vagy munkával rónak le. Hogy az uzsora a latin usura szóval azonos, — közismert. De hogy a trágyom — alak szerint — egy a középkorban elsősorban földbért jelentő terragiumm&l, mint ahogy itt állítjuk, az némi megokolást kíván. Nem azért, hogy a gi hangkapcsolatból gyi, gy lett, amire nem egy példánk van, — köztük a legismertebb erdélyi kolégyom, — hanem inkább a mássalhangzótorlódásos szókezdet miatt s még hozzá a Tiszántúlról eredőleg, ahol szabályszerű a mássalhangzótorlódás föloldása. — A tr, pr, (dr, br) hangkapcsolat e különös előbukkanását már 1874-ben észrevette BAYER JÓZSEF (Nyr. III, 48.), írván a pestmegyei bogyiszlaiakról, hogy „parancsolat, teremtés helyett prancsolatot, tremtést" mondanak, holott „krajczár, Krisztus helyett karajczárt, Kirisztust ejtenek". Olvasunk hasonlót korábban is (1823) MÁTYISI JÓZSEF Pásztori Dalijában, ahol meg a parádé szót prdc?é-nak: Jobban nyugszom bokrok árnyékában, Mint beteg Ur a' prádé szobában. (Nép. Ny. III, 93.) Sokkal régibb idetartozó adatunk a (xUARY-kódexből való: „egh éóppenet veret dreoaba nem haga." (Nytár. XV, 137.) — Mai példa a szalontai dráltsó = ,darált só'. (Nyr. XLIV, 354.) Manap talán a legelterjedtebb az efféle formák között -— legalább az Alföldön — a prádéskocsi, prádéskocsis, prádésló, stb.; ezt talán ott nem is ejtik másként, csak így. Magam Tiszán túl hallottam akárhányszor; így ejtik Nagyszalontán is. (Nyr. XLIV, 364.) De van példa rá a székelységből is: az én ludam nagy hekre, azt a prádét megtette stb. (KRIZA, Vadr.2

204. — L. még: MTsz.) Ugyancsak a pr kapcsolatra idézhetem a magam gyűjtéséből