Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Virányi Elemér: Arad 477

ARAD 481 annyi azonban kétségtelennek látszik, hogy a török uralom megszűnte után, a nemzetiségi telepítések korában a város nevét Aradnak ejtik. A térképrajzolók konzervativizmusa azonban még ennél a kornál is tovább őrzi az Orod alakot, szinte egészen a XIX. század első feléig. Hasonló hangfejlődésen eshetett át néhány más magyar helységnév is, melyekben szintén az úr szó rejtőzik. Ilyenek Orosháza (JJros, illetve Urasháza), Orospuszta (Nagyszalonta mellett), képzőrárétegeződéssel Orosd síb. Gádoros, Kondoros valószínűleg Gád, illetve Kund, Kond úr birtokát jelentik (v. ö. okmányokban előforduló neveiket, OklSz.). Az Arad helynév Orosházával más jelentéstani párhuzamba is állítható. Az említett -d kicsinyítő képzőn kívül van egy oly -d képző is, amely egy -5 képzővel jelentéstanilag azonos szerepet tölt be. Mindketten valamivel bíró névszót képeznek, a birtokost jelölik meg. Ez a -d a kicsinyítő -d-vel azonos, úgyhogy a kettős szerep folytán a kettős jelentés néha egybeolvadt. A -d képzős hely- vagy személynév jelenthetett olyan szót is, melyben a kicsinyítés és olyant is, melyben a birtoklás fogalma is benne rejlett. így keletkeztek az olyan helynévpárok, mint Mogyoród és Mogyorós, Magyarod (ebből: Magyarod, Aradhegyalján) és Magyaros, Füzed és Füzes, Havad és Havas. Ebbe a csoportba tartozik Orod-Arad és Oros is. Végső megállapításunk, hogy az Arad városnévben a magyar úr szó rejlik, a kicsinyítő és birtoklást jelentő -d képzővel ellátva. Szent István országszervező munkájában egyik megbízható, derék emberét — MÁRKI szerint pontosabban a Tiszántúl kormányzásában fontos szerepet betöltő Csanád vezér környezetének egyik tagját — a megalapított marosmenli új várispánság vezetőjévé, urává nevezte ki. Ezt a vezetőt aztán, akár kis termeténél fogva, akár hódoló tiszteletből, alárendeltjei urod-nák, azaz ,uracská'-nak nevezték. Arra is gondolhatunk, hogy e név István király udvarában a német Hermann hatására keletkezett, a magyarban azonban nem vált általánosan használt keresztnévvé, mint német megfelelője, amely kezdetben szintén állást, hivatali méltóságot jelentett. Mindenesetre sokkai fontosabb Arad város alapítója és első ura személyiségének és nevének értelmezésében a magyar oklevéltan amaz adata, mety szerint az Árpádok korában az úr szó okleveleinkben kizárólag a latin dux 'herceg, vezér' jelentésben fordul elő (JAKUBOVICH EMIL közlése). V. ö.: Margit sziget -« Nyelvtudományi Közlemények L. 31