Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Techert József: Az idegen szavak Csokonai nyelvében 439

IDEGEN SZAVAK CSOKONAI NYELVÉBEN 443 versét küldi: „Az ily Gelegenheitsgedicht minden olvasót interesszál; a Wüntschowálás, Magasztalás pedig untató" (Lev. II, 390). Egész természetes, hogy ennek példájára később Csokonai levelei is tele vannak ilyenféle részletekkel: „Kár, hogy azokba a lágy fünffüssigekbe van öntve" (Dayka egy verséről Kazinczynak; II, 743); „falu vagy mezőváros, ahol egy pfarreri könyvpolcon kívül alig találni egyebet" (Gr. Széchenyi Ferenchez; llr 721) stb. Csokonai idegen szavainak egy másik csoportját azok a költői szólamok alkotják, amelyeknek nálunk már megvolt a hagyományuk a humanista, barokk s végül a deákos költészetben. Ilyenek a klasszikus helynevek: Helicon, Tempe, Olympus, Paphus; mythologikus alakok, mint Venus, Cupido, Mars (Mavors), Bellona, Atlas, Triton, a cyclopsok, gigászok, nímphák és mások.1

) A leoninusairól hírhedt Gyöngyösi János, kit költőnk szintén jól ismert (1. I, 92 stb.), írja: „a' Pogány Ifteneknek költeményes Tudománnyá (Mythologiája) volt eleitől fogva a' Vers-fzerzésnek fzoptató-dajkája. Ha a' Kerefztyén Vers, írók-is ottan ottan ezeket az emlőket ízopják, éppen olly fzabadoson és kegyefségek' meg-fértése nélkül meg-eshetik, mint mikor a' barmoknak tejével jó-ízüen és hafznoson élünk, de terméfzetünket azokkal meg-nem elegyítjük . . mi-is a' mesés Héliconnak, Parnafsusnak, Cyrrhának, Nisának erdeiből vágott fákat kedvünk és tzélunk fzerint faraghatjuk fzükséges épületeinkre. Mint, p. o. a' Vénuson és Cupidón ki-fejezhetjük a' Nemnek a' Nemhez tifztán gerjedező indulatját, és az házafsági tiízta Szerelmet." (Gy. J.-nak magyar versei, kiad. Szatsvai Sándor, Bétsben, 1790; Elől-járó Beszéd.) Idetartoznak azok a költött női nevek is, melyeket a már szentesített klasszikus hagyományok alapján a költők kedveseiknek adni szoktak: Chloe, Phyllis, Laura, stb. Ez az ízlés diktálja Csokonainak is azt, hogy Júliát a poétikusabb Lilla néven emlegesse; de persze ez sem új az akkori költői nyelvben. Kazinczy 1789-ben, tehát jóval Csokonai fellépése előtt írja a verseiben gyakran előforduló, maga alkotta Czenczi névről2

): „Czenczi nomen factum, prouti Lyda, vei Laura. Klopstock 1) Vö.: Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete V. köt. (Bp., 1932} 332—3. 1) A „Mondolat" hatása alatt tudvalevően Kazinczy gúnyneve lett.