Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Szinnyei József: Budenz József 1

BUDENZ JÓZSEF 3 ságáról, vagyis mind a kettőnek egy alapnyelvből, az ú. n. urál-altaji alapnyelvből való fejlődéséről, de nem lehet beszélni külön magyar-török nyelvrokonságról; a magyar nyelv szókészletének török elemei átvétel útján kerültek bele a mi nyelvünkbe, mégpedig a legrégibbek az ó-csuvas nyelvből. De BUDENZ az ő lesújtó bírálatával szelet vetett, vihart aratott. A vihar tizenegy évvel utóbb tört ki. 1882-ben megjelent VÁMBÉRY ÁRMiNnak A magyarok eredete című vaskos kötete, amelynek nem kisebb célja volt, mint a magyar nyelv finnugor voltának megdöntése s a magyar-török nyelv- és fajrokonság megállapítása. VÁMBÉRY ostromát, amelyet nagy harsonaszóval, puffogó ostromágyúkkal intézett, a hírlapi tárogatókkal fölébresztett laikus közönség örömrivalgással kísérte. A megostromlott várat öregek és fiatalok védték, és VÁMBÉRY is fölvonultatott segédcsapatokat. De ez a küzdelem meddő idővesztegetés volt és éppen azért bosszantó, mert az ostromágyúkból nem romboló lövedékek, hanem csak sziporkázó röppentyűk szállottak föl a levegőbe. Az izgalmas viaskodás több évig tartott, és a finnugor nyelvrokonság elmélete sértetlenül került ki belőle. 1895-ben VÁMBÉRY is elismerte legyőzött voltát, azt írván: ,,A bal ítélettől ment kutatónak ma már nem lehet kétsége, hogy a magyar nyelv alapépülete ugor" (értsd: finnugor).1

) Ezzel a török-magyar nyelvrokonság mindenkorra el volt földelve. BUDENZ az ő nagy elméjével és rendkívüli munkabírásával föl tudta ölelni az ú. n. urál-altaji nyelvtörzsnek minden ágát, de fegyelmezettségénél fogva ereje javát a mi szempontunkból legfontosabbra, a finnugorra fordította. Éles szemmel való átvizsgálása után mindennek, ami az ő korában megvolt, és számtalan részlet kidolgozása után született meg az ő két alapvető munkája: a Magyar-ugor összehasonlító szótár (1873—1881) és Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana (1884—1894). Két korszakos munka, amelyeknek megjelenése óta év -J)

A magyarság keletkezése és gyarapodása. 94. 1*