Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Bartucz Lajos: Rassz és nyelv 30

32 BARTUCZ LAJOS meglehetősen bonyolult kapcsolat az, ami egész csomó fontos problémára nézve a két tudományszakma együttes munkáját nemcsak kívánatossá, de sok esetben egyenesen nélkülözhetetlenné teszi. Ha pedig az emberiség történetében visszafelé haladunk, a két fogalom, a kétféle csoport mind jobban közeledik egymáshoz, mind szorosabb lesz közöttük a kapcsolat, úgyhogy végül abban az időben, amikor az ősi rasszok még eredeti elszigeteltségükben éltek, a kettő sok esetben teljesen fedi egymást. Ezért, ha nem is írjuk alá szó szerint RECHE *) mondását, hogy: „az ősidőben annyi nyelv volt, ahány rassz", mégis el kell ismernünk, hogy a palaeolith korban sok olyan rassztiszta csoportja lehetett az emberiségnek, amely nyelvileg és rasszbelileg teljesen egységes volt, ahol tehát az egy nyelv egyrasszusagot is jelentett, vagyis ahol a nyelv és rassz teljesen fedte egymást. Álljunk azonban itt meg egy pillanatra s taglaljuk kissé részletesebben azokat a szempontokat, amelyek a kérdésben való tájékozódás szempontjából fontosak lehetnek. Mindenekelőtt egy-egy alapvető kérdés meredezik itt előttünk mind az antropológiában, mind a nyelvészetben, nevezetesen az eredet kérdése. Egységes eredetű-e az emberiség szomatológiailag, azaz az összes mai rasszok egy ősi morfológiai csoportból származtak-e? S visszavezethetők-e az összes nyelvek egy közös ősi nyelvre, vagy pedig több ősnyelv volt már eredetileg is? Az embertanban a mono- és polygenizmus vitája, mely körül a XIX. század folyamán oly heves szellemi párviadalok folytak, ma már mind jobban elcsendesedik, mégpedig a monogenizmus, az emberiség egységessége, egyeredetüsége javára. S hogy a kérdés minden kétséget kizáróan még ma sincs eldöntve, az itt már csupán az ősemberi leletek szaporodásán múlik, előbb-utóbb azonban egészen biztosan eldönthető lesz. Jóval nehezebb és reménytelenebb a helyzet a nyelvészetben, ahol a két felfogás még mindig elég mereven áll egymással szemben „Nem egy ősnyelv volt, hanem több" hirdeti SCHLEICHER A. kategorikusan, viszont TROMBETTI az összes nyelvek egységes eredetének kimutatására tett — nem a legszerencsésebben végződő —• kísérletet. Nagyon valószínű, hogy a nyelvészet a kérdést nem *) 0. RECHE: Rasse u. Sprache (Arch. f. Anthrop. 1921).