Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Bartucz Lajos: Rassz és nyelv 30

RASSZ ÉS NYELV 31 ségének nem felel meg rasszbeli, típusbeli egység, hanem minden nép a rasszelemek, típusok mozaikszerűen összekevert egyvele­géből áll. Antropológiai értelemben nincs sem külön árja vagy indogermán faj, sem egységes finn vagy török fajta, sem kizá­rólagos magyar, német, tőt stb. típus, mert minden népen belül igen különböző típusok találhatók, s ugyanazon antropológiai típus igen különböző népeknél fordul elő. Amikor azután néhány rokonnyelvű népről (pl. svéd—indus, bolgár—szerb) kimutatták, hogy rasszbelileg egymástól igen távol -állanak, viszont nyelvileg távol álló népekről (magyar—bolgár) bebizonyították, hogy antropológiailag rokonok, akkor egyszerre sokan a másik szélsőségbe esve azt vitatták, hogy a rassz és a nyelv között egyáltalán semmiféle kapcsolat nincsen, nem is volt soha. Ezzel kapcsolatban sajnálatos feszült viszony keletkezett a két egymásra utalt tudomány: a nyelvészet és antropológia mű­velői között. A nyelvészek úgy érezték, hogy csalódtak az antro­pológiában, mert az nem tudta az általuk feltett kérdésekre az óhajtott választ megadni, az antropológusok viszont szemükre hányták a nyelvészeknek a MüLLER-féle iskola túlzásait s az általa keltett fogalomzavart. Nem kis része volt a viszony elmérgesíté­sében RUDOLF ViRCHownaki ), aki 1893-ban, a hannoveri antro­pológus-gyűlésen tartott megnyitó beszédében éles hangon kelt ki ama nyelvészek ellen, akik a német Buche és a latin fagus szót egynek tartják. Azóta szinte szállóigévé vált mondása: „alopex, pix, pax, fuchs" — éppen nem volt alkalmas arra, hogy a nyelvészek és antropológusok közötti kapcsolatot szorosabbá tegye. Az utolsó évtizedek embertani és nyelvészeti kutatásai alapján azonban mindkét táborból mind többen arra a belátásra jutottak, hogy a kérdés sem a teljes igenléssel, sem a kerek tagadással nincs megoldva, hanem az igazság valahol a kettő között kell, hogy legyen. Kiderült, hogy noha a rassz és nyelv ma már a legtöbb esetben nem fedi egymást, mindamellett bi­zonyos, esetről-esetre kimutatható kapcsolat mégis van a kettő között. Sőt éppen ez az esetről-esetre változó, bár legtöbbször 1) Correspondenzblatt der deutschen Gesellschaft für Anthropologie Ethnologie u. Urgeschichte. XXVII. Jahrg. 1896.

Next

/
Thumbnails
Contents