Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Pais Dezső: Szilánk, szalú, szál 337

SZILÁNK, SZÁLÚ, SZÁL 345 mordvin kal-salgo 'Fischgráte'. — A szálka 'rost' jelentésének fejlődését olyanféle irányban is elgondolhatjuk, amilyenben Háromszéken ki-szilánkodik a 'kirojtosodik (a ruha alja)' értelmet kapta (MTsz.). — A háromszéki szálka (test, ember) 'vékony' kifejezés (MTsz.) olyanformán támadt, ahogy a szócsalád szil: szilánk ágában lett a székelyföldi szilányodik 'soványodik' és szilimák 1. 'vékony, sovány, vézna, cingár, gyenge': 2. 'élhetetlen' (MTsz.). 7. A vogulból: É. söl cv> B. sol ^ KL., P. M ~ AL., K. sql 'zugespitzter Stock, Spiess': sal-ju 1. 'ua.'; 2. P. 'ék, Keil'; 3. 'tüske, Dorn' (SZILASI 122) j É. soít- ~ AL. sálit- 'aufspiessen' és sal'wés 'wurde auf Spiess gesteckt', a zürjenből: sol' 'Pflock, Spiess, Speer, Lanze', a votjákból: (Jel.) sal'l 'Stáb, Stock' szavakat a magyar szál szóval együtt MUNKÁCSI, ÁKE. 555 árja eredetűeknek magyarázza. PAASONEN a szócsoportot, amelyet a vogAHLQ. soü 'Stange, Fische darauf zu írocknen' szóval bővít ki. elválasztja a tőle feltett md. salgo — osztj. sb%§t— m. szálú — f. salvaa együttestől. Én a vogKL. sol'-pun 'szőrszálka' (TRÓCSÁNÍI: NyK. XXXIX, 459; vö. PAIS : NyK. XLVIII, 274), tulajdonképen a. m. 'szálkaszőr' szót csatolom hozzájuk, s az itt összeállított rokonságon belül a magyar szál szó pontos megfelelőjét, a finnugor sala- nomenverbum névszói mozzanatának a fenntartóját keresem bennük, amelynek a votják sal'l -i képzős kicsinyítő származéka lehet (vö. finnugor -i kicsinyítő NyH.7 96). A vogÉ. sild <*> K. séílé 'Spánchen, Splitterchen' (MUNKÁCSI, ÁKE. 555, PAASONEN 58) a magyar szel igének megfelelő vogP. s!Z~É., KL. síi 'Spahn' (i. h., SZILASI 120): sil- 'szel' (: =- süt- 'szel, hasít') (vö. MUSz. 288—9, NyH.7

153, 70) nomenverbum tartozéka. Van a vogulban: É. sáli pun 'finom szőr, feines Haar' 1 É. s. tur 'vékony hang, dünne Stimme' | KL. sal'i kaién 'éles hang' (SZILASI 112). Finnugor szókezdő s helyén a vogulban ugyan s és £ szokott jelentkezni, de előfordul s megfelelés is, mégpedig PAASONEN anyagában két példa: K. éál'yi 'spucken' (33) és É. sul' 'Lehm' (41). A finnugor hangtan keretében tehát lehetséges a finnugor sals- 'vág, hasít': vogÉ. sáli ~ KL. sal'i összefüggés. Alaktani szempontból a végső -i-t a vogul deverbalis -i névszóképzőnek tekinthetjük (vö. SZABÓ D., Vogul szóképzés: NyK. XXXIV, 418—20). Talán idetartozik vogÉ. sálin 'híg étel, Suppe'