Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)
Tanulmányok - Bartucz Lajos: Rassz és nyelv 30
30 BAKTUCZ LAJOS Rassz és nyelv. Amikor az ösEzehasonlító nyelvtudomány első nagy sikereit aratta s módszeres kutatások alapján távolállónak látszó nyelvek rokonságát igazolta, a nyelvészek egyrésze azon a nézeten volt, hogy a rokonnyelvű népek egyúttal rokon származásúak is, vagyis hogy a nyelvrokonság egyben vérrokonságot, s a nyelvi egység faji, rasszbeli egységet is jelent. Ezért a nyelvet és a rasszt egynek vették s nevüket felváltva használták. így születtek meg a később oly sok zavart, félreértést keltő: árja faj, indogermán rassz stb. helytelen elnevezések. Azt hitték, hogy a nyelvészet megállapításait, kérdésfeltevéseit minden további nélkül átvihetik az embertanba, s mert a nyelvészetben volt pl. árja probléma, egészen természetesnek találták, hogy az egyúttal, mégpedig ugyanolyan mértékben, antropológiai probléma is. E felfogással kapcsolatos, hogy amikor nyelvészeink a magyar nyelv finn vagy török voltát vitatták, a hazai antropológiától azt várták, állapítsa meg, vájjon a magyarság finn avagy török fajú-e. A legpregnánsabban fejeződik ki e gondolat FRIEDRICH MÜLLER1 ) közismert felosztásában, aki az emberiséget a haj alkata s egyéb testi jellegek alapján 12 fajra különítette, majd e morfológiai csoportokon belül a nyelvek rokonsága szerint osztályozta. A múlt század második felében még gyermekcipőben járó rasszantropológia valóban meg is kísérelte, hogy a nevezett nyelvészeti kérdésfeltevésekre közvetlen választ adjon. A magyarságra vonatkozólag pl. SCHEIBER a sorozási termetadatokból számított középértékek alapján iparkodott a „finnfajúságot" igazolni.2 ) Minél több országból s minél nagyobbszámú antropológiai adat állott azonban rendelkezésre, annál inkább kiderült, hogy egyfelől ezek a középértékek nem fejezik ki a népek között lévő antropológiai különbségeket, másfelől a népek nyelvi egy-1) FRIEDRICH MÜLLER, Allgemeine Ethnographie. 1873. 2) S. H. SCHEIBER: Untersuchungen ü. den mittleren Wuchs des Menschen in Ungarn (Arch. f. Anthr, 1881).
