Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Bárczi Géza: Óprovençal jövevényszavak a magyarban 18

ÓPROVENCAL JÖVEVÉNYSZAVAK A MAGYARBAN 27 nyos, ma már pontosan körül nem írható területen kizárólagos, vagy legalább is túlnyomó volt. Azt sem szabad elfeledni, hogy a magyar -álc szóvég végeredményben -auz-ból is kifogástalanul levezethető. Megjegyzendő még, hogy Mistral szótárában említ egy rouergue-i antre -< alterum alakot,1

) tehát szórványos

t «*- n változásra példát, ami jól vágna a mi zománcunkhoz, de ebből az egy adatból bajos lenne következtetéseket levonni. Zavaróbb a szó eleje: a provencalban ugyanis mindenütt volt prosztétikus e. Kétségtelenül van nem egy e nélküli példa is a XII. században, mint pl. scriure és alakjai,2)

steir, ster*} Stevef) Seguis de Stenb

)

etc, ezeknek azonban nyilvánvaló magyarázata a tudós hatás, latinoskodő hajlandóság, és hivatkozni rájuk nem lehet. A provencal prosztétikus e azonban nem volt a francia hasonló eredetű e-vel azonos, határozott hang, amit az bizonyít, hogy a déli e bizonyos helyzetben, így minden megelőző a után szabályszerűen elidál.6

)

így tehát nem elképzelhetetlen^ bár mindenesetre meglepő, hogy a magyarban a szó prosztétikus magánhangzó nélkül jelentkezik. Végeredményben tehát a tárgy történet nyújtotta két lehetőség közül a vallonföldi alak hangtani megfelelése kifogástalan, s. nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a kétségtelenül vallon területről származó francia jövevényszavaink jóval nagyobb számúak. A provencal egyeztetésnek figyelmen kívül nem hagyható hangtani nehézségei vannak, viszont tárgytörténeti szempontból a provencal származás valószínű. A nominativusos alak átvétele igen régi, XII. századbeli szókölcsönzésre mutat. Vándorszóval lévén dolgunk, az is meglehet, hogy, mint a németnek megfelelő alakokból láttuk, több helyről hatolt be a szó hozzánk, s a különféle formák között kiegyenlítődés állott be. Feltehető azonfelül, bizonyos meggondolások alapján, az óprovencal eredet néhány szavunkról, melyeknek más, teljesen x)

KOLOWRAT, i. m. 187. 2)

BRUNEL, i. m. 6, 11. 3) I. m. 37, 38, 40, 89. 4) I. m. 43, 77, 197, 217, 212, 106. 5) I. m. 68. 6)

THOMAS, Ste Foi d'Agen, XXIV; BRUNEL, passim.