Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Bárczi Géza: Óprovençal jövevényszavak a magyarban 18

ÓPROVENCAL JÖVEVÉNYSZAVAK A MAGYARBAN 25 tiszta szólamkezdet esetén a két szókezdő mássalhangzó közé kerül egy ejtéskönnyítő rendukált hang (ma rendesen nyelvjárásonkint i, ü, ritkábban e vagy 9, melyek mind régi e-re mennek vissza). A mai vallonban van sl-, sm-, sn- szókezdet, azonban mind újabb keletűnek látszó jövevényszavakban: slahi -«= ném. schlagen, slam -< ném. schlamm, slap -s nederl. slap, síik -5 nederl. slijk, síin -= ném. schlinge, smak -« nederl. smak, smér ->= nederl. smeer, snouf -« nederl. snuf,1

)

stb. aránylag újabb átvételeknek tetszenek. A megmaradt s/- germán eredetű szavakban egyesek szerint2

) régi, XIII. század előtti átvételre utalhat. Végeredményben jogosan tehető tehát fel, hogy az sm- szókezdet is megmaradt, hiszen az esetek igen nagy részében az s és az m között magánhangzó volt. Kolostori műhelyek szavával állván szemben, azt is feltehetjük, hogy a latin smaltum (DuC) állandóan befolyásolta fejlődését (vö. serire, serin, melyek a latin scribere, scrinium hatására őrzik meg a szókezdő se-csoportot.)3) Egy vallon *s(e)malz, *s(e)maz szabályos hangtani megfelelést ad a magyar szomálc, szománchoz, innen sz =- z változással zomálc, zománc, vö. szomok *- zomokf) szilái =- zilál?) Az sincs azonban kizárva, hogy a vallonban a s9m.de ejtéssel váltakozó egy szótagú alakban már végbement hasonulás útján az s »- z változás (ez szabályos), tehát sdmác ejtés mellett zmac ejtés is volt, s e kettő vegyülése a z{d)mdc =~ zománc. A provengal alak viszont ma esmaut.6

)

Az esmant alakot melyről SIMONYI CZF. nyomán beszél,7

) sehol

sem találom, s azt kell hinnem, hogy CZUCZOR és FOGARABSY hibás olvasásának kell tulajdonítani (a saját jegyzeteikben olvashatták az u-t n-nek). A régi alak a nominativusban esmauz, *esmalz, etimológiája ugyanaz, mint a vallon *smalz-é, a francia émail-é stb.8

)

A fölbukkanó két hangtani probléma itt is az, ami a vallon szóban: az / vokalizációja és a szókezdő sm- csoport. x)

HAUST, Dict. liégeois. 2)

CORIN: Bulletin du Dict. Wall. XIX, 122. — A germán s impurumos szókedzetre általában 1. uott és HAUST, i. m. XXX. 8)BÁRCZI:

Mny. XXVIII, 204—5. 4)

SIMONYI: Nyr. XLV, 297. 5)

PAIS DEZSŐ szíves szóbeli közlése. 8)

RAYNOUARD, i. m. ; LÉVY i. m. 7)

Nyr. X, 98. 8)

MEYER-LÜBKE, Rom. Etwb.3

8040.