Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Bárczi Géza: Óprovençal jövevényszavak a magyarban 18

22 BÁACZI GÉZA getlen. Az a körülmény, hogy a Limoges-tól sokkal délibb Conques-ból egy már 838 előtt készült zománcos ereklyetartó ismeretes,1

)

s hogy a limoges-i zománc jellegzetes színei nem mutatnak rokonságot a rajnavidékiekéivel, talán inkább a francia felfogás felé billenti a mérleget. A mi szempontunkból ez azonban másodrendű kérdés. A rajnavidéki zománc legszebb kivirágzása szintén túlnyomóan a francia (nagyrészt kolostori) műhelyek érdeme. Metz, Verdun, Liége, Namur, majd Moissac és Grandmont,2

) igen fontos zománckészítési központok

a XI— XIII. században, de hatásuk egész Észak-Franciaországra kiterjed, így pl. St. Martin de Laon egy apátja készítette zománcos, kereszt is a Meuse völgyére utal.3) Kelet-Franciaország fontos szerepére jellemző, hogy a XII. században Suger st.-denis-i apát lotaringiai munkásokat hozat, mikor apátságát ötvöskincsekkel akarja ellátni. E lotaringiai művészek fennmaradt művei közt van' pl. egy zománcos bronzszobor is.4) Ez

iskolának leggyönyörűbb alkotása, a Bécs melletti Klosterneuburg oltára szintén francia ember, Nicolas de Verdun műve.5

) A XI—XII. iszázadi, Magyarországon talált és rajnavidéki típusú zománcmunkák kivétel nélkül franciás és nem németes jellegűek,6)

s GEREVICH TIBOR élőszóval közölt véleménye szerint Meuse-völgyi, főként namuri műhely munkájának tekinthetők. Az ú. n. Gizella királyné keresztje, melyet német műtörténészek hol hildesheimi, hol regensburgi, hol passaui munkának ítéltek, minden kétséget kizárólag byzánci jellegű mű. A meuse-rajnavidéki ötvösmunkák azonban alig voltak exportcikkek. Nagyobb mértékben a zománc csak akkor terjedt cl, mikor a limoges-i, s nyomukban a többi délfranciaországi kolostori műhelyek fellendülnek, majd lassanként a tömeggyártásra 1)

MICHEL, i. m. I 2: 842. 2) Gr. Encycl. i. h.;

MICHEL, i. m. I, 2: 846. 3)

MICHEL, i. m. I, 2: 865. 4)

MICHEL, i. m. I, 2: 863. 6)

ZIMMERMANN, i. h.: Michel, i. m. I, 2: 864. 6)

Az utalások folytonos ismételgetése helyett itt jelzem, hogy művészeti irodalmunk e téren való hézagossága miatt a zománcra vonatkozó magyarországi adatokat csaknem kizárólag a zománc kitűnő szakértőjének, MIHALIK SÁNDORnak egy cikkéből (Magyar Művészet VI, 506 kk.) és minden részletre kiterjedő szóbeli tájékoztatásából merítem. Lekötelező szívességéért ezúton mondok köszönetet. '.