Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Bárczi Géza: Óprovençal jövevényszavak a magyarban 18

20 BÁKCZI GÉZA ősét. Az ófr. disme-ben azonban az s már a XI. század folyamán eltűnt,1) s ezt a teljes elnémulást z (i) és

h fokok is előzhették meg,2

) úgy hogy a

dizme hangalak legföljebb csak a XI. század elejére tehető fel; ilyen korai francia jövevényszavunk azonban nincsen, s a francia hatás történetét figyelembe véve fel sem igen tehető. A dezma, desma, mely a provengalban lehet örökölt szó,3) vagy (főleg

dezme, desme, disma változataiban) igen régi francia jövevényszó, később sok esetben, talán további francia hatásra, elveszti a z-jét.4

) A

dezma,5

) dezme,

6

)

sőt valószínűleg a gyakoribb desma, disma, desme (deime, dcme, detme, delme, deume1

)

stb. mellett) azonban biztosítja a z-s ejtést. LÉVY (i. h.) a prov. desma-t nyilt e-vel adja, ez megfelel az EtSz. hasonló megállapításának a magyar szóról. Mindezek alapján a magyar dézma szót pontos hangtani egyezésnél fogva jogosan tekinthetjük XII—XIII. századi provengal kölcsönzésnek. Az EtSz.-nak azzal az eshetőséggel szemben kifejezett szkepszisét (I, 1433), hogy a duga, dugály 'kis gát stb' erdélyi tájszót a proven^al doga, dogal-l&l hozzuk összefüggésbe, kénytelen vagyok osztani, mert a teljes hangtani és jelentéstani egyezés ellenére a nagy időbeli távolságot (régi adat a magyar szóra nincs) semmi sem hidalja át. Bizonyos valószínűséggel, bár nem kétségtelen bizonyossággal óprovencal eredetűnek tekinthetjük zománc szavunkat is. Mindenekelőtt azonban meg kell állapítanunk, hogy oly európai vándorszóval állunk szemben, mely kimutathatólag több oldalról hatolt be nyelvünkbe. A régi alakok két főtípusba oszthatók: 1. s-, z- kezdetűekre: 1497: cuppa cum smalcz desuper (NySz., OklSz.), ez azonban talán szmd/cnak is olvasható, Dáv: KKer. vij: somaltz, Ver.: xomancz, olv. zsománc (NySz.), GzF.: zsománc, és 2. s-, z- kezdetűekre: 1490: zmalczos, 1532: zomancz, 1587: 1)

MEYER-LÜBKE, Hist. Gramm, der frz. Spr.2-3 I, 154. 2)

Ebben a z s»- 0 változásban minden északfrancia nyelvjárás résztvesz, ha maga a változás nem is egészen egyformán folyt le mindenütt. 3)

MEYER-LÜBKE, RomEtWb.3 2503, 4) Vö.

RAYNOUARD, Lexique román ou dict. de la langue des Troubadours. Réimpression. III, 31; LÉVY, Petit dict. prov.-fr. 118. 5)

BRUNEL, Les plus anciennes chartes de la langue prov.: 1179, Comminges (160 1.), 1185, Comminges (219 1.) 8)

BRUNEL, i. m. 1109, Gévaudan (16 1.), 1140 kör. Quercy (36—40 1.). ') RAYNOUARD i. h.; LÉVY, i. h.; BRITNÉL, i. m. passim.