Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy vogul-osztják „névutó” 88

EGY VOGUL-OSZTJÁK „NÉVUTÓ" 101 váltakozásokat az utolsóelőtti és az utolsó szótagban: poyijem (Népk. 256) ~ poyijem (ÉOM. 37) 'fiacskám', poyijema 'fiacskámra' (Népk. 256); poyem 'fiam' (uo. 258): poyéma 'fiamnak' (uo.); ikenC 'öregem' (uo. 253): ikema 'öregemnek' (uo. 276); nömsem (uo. 38) ~ nomsem (ÉOM. 47, 89) 'elmém'; yaddm 'mein haus', yáddn 'dein haus' és semem 'mein auge', nemem 'mein name' PÁPAY: FUF. XIII, 301; kimpdrj %át kimpem ewilt 'a kültájas házam kültája felől' (Népk. 256): kimpdr> %<%t kimpema (uo. 257), kimBd-tf ydt1 kimBema

(ÉOM. 88, 99) 'kültájas házam kültájára'; ásen 'atyád' (Népk. 269): áéena 'atyádhoz' (uo. 258); taya 'hely' (uo. 18): velpaslatem taydna 'amint vadásztam' (uo.); lár-yuli káli juyan 'tavi hal véres (?) osztaléka gyanánt' (uo. 276): kul parii juyána Vastag tőke gyanánt' (uo.); vö. tn %ún-M Sdr-uönti sáDdr SÜT) Váísdn-ki (o: Táísén-ki 'most, amikor a sötét vadon drága zugába álltál' (ÉOM. 114) (vö. még uo. 92, 98); — FD. yö'm mdnoi't („bei schneller, nicht nachdrücklicher aussprache") 'trat ins haus <x>%ö'Da md'nnt („mit nachdruck auf dem ersten worte") 'ins haus trat er ein' KAEJ. : OL. 232. Az osztj. -kepa (-kéba) első tagját tehát azonosíthattuk a vog.-osztj. feltételes kötőszóval. Második tagja azonban nem lehet azonos eredetű a vog. -psl partikulával, de szerepében, jelentésében — mint mindjárt látni fogjuk — nem különbözik tőle. A -kepa (-kéba) második eleme t. i. a jól ismert kapcsoló kötőszó, melynek északi-osztják alakjai: pa (AHLQV.), pá (Népk.), pá (Nyelvt.), pá (ÉOM.). Ez rendesen mint kapcsoló kötőszó használatos 'is' meg 'és' jelentéssel; pl. ásni mands, swt pá mands 'a medve ment, a csuka is ment' Nyelvt. 4; labdt pudi oyjar pá pxtdfítdsot, labdt sarndri-0% an pá masdt, labdt kámgá-svy pá masdt '7 fekete rókát hoztak neki, 7 aranytálat is adtak, 7 selyem öltözetet is adtak [neki]' uo. 181 ; IU pá- Yfikl 'eszik és nyugszik' uo. 8. Vö. PATK.— FUCHS 169, KLÉMM: id. h. 1912, 225—6, 229, FOKOS: Nyr. LXIII, 20. Igen gyakran azonban a pá csak nyomósító szerepű partikula; pl. idna*pá! 'igazán úgy van (v. csakugyan)!' Nyelvt. 139; pna* pá uantman tviséu 'csakugyan megfigyeltük' uo. 157 ; mola pá már) yui olmdn, ant yaisájdn 'micsoda szerencsés ember vagy, nem talált el' uo. 146; páddrj yadi pádijén muiá-pá lasmdltti uirádiilén ? r

fenekes házad fenekecskéjét miért

is akarod szétbontani ?' ÉOM. 25; lalmayi, lalmayi uán soy§m-mb uáná-pá,