Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy vogul-osztják „névutó” 88

EGY VOGUL-OSZTJÁK „NÉVUTÓ" 97 (Nyelvj. 226). Végül az sem lehetetlen, hogy a magánhangzó megnyúlására hatással volt a kemdl, kemt (pl. ti kemdl 'ezen módon' Nyelvj. 26; joxtdmakemt 'amint jő' II, 5; 1. még Nyelvj. 21, 116, KLEMM: id. h. 1916, 154. 1.) hosszú magánhangzója is. Nézzük most a -kepgl második elemét. A vog. -pdl is leggyakrabban feltételes és időhatározói kötőszóul használatos; pl. taw ahydn-pdl lül 'ha te őt megölöd, az [számodra] rossz lesz' II, 72 ; to% pates-pdl vaydnayandl püydmtawds 'amint így elesett, [ellensége] vállainál fogva megfogta' II, 61; vö. II, 745, Nyelvj. 47, 226, KLKMM : id. h. 1916, 157, 163, 165.1) Igen gyakori azonban nyomatékosító szerepe is: soj-pdl oátdmán Vwálihst 'bizony igaz, odavesztek embereid' IV, 375; moj-maxdmnd söl-pdl ti jo%twdS 'tényleg vendégsereg érkezett hozzá' IV, 81; kür-páxdn ti l'ül'i-jiol 'ím itt áll a kemence oldalánál' IV, ') A takwsi-pdl 'ősszel' (I, 53, 55, 57, 133, II, 55), amelyet MUNKÁCSI analógiás alapon magyaráz (I, 213), tkp. -e takwsi-pdl 'őszi táj, őszi idő, őszi időtáj' (1. III, 31, 138, 241, 381) éppúgy, mint tüjá-pdl 'tavasz táji' IV, 129, 130. A hangfejlődéshez vö. totndn jui-pdl 'miután meghoztátok' II, 283 és juipali után' II, 280, Nyelvj. 20, jui-pdldt ua. II, 284 stb., 1. még KLEMM: id. h. 1916, 153. 1. Vö. üntnd pdl %utdldn 'amely napon leültök' IV, 120; natj jo%tdnd pál %atdl 'a te érkezésed napján' IV, 78; na'irdl uttdnat pált 'mialatt a nyerget rárakja' IV, 161 stb. De valószínűnek tarthatjuk, hogy nemcsak a takwsi-pdl magyarázandó ilyen módon, hanem ez egyúttal a -pdl kötőszónak általában is az eredete. Vö. még kwoni-paal 'külső rész': ti kwoni-paal 'ezen kívül' (I, 164, 285) és mdtá kwoni-pdl 'földjén kívül' (IV, 53). A pal jelentéséhez vö. még pl. tawldrj phal tawldrj %ajta 'szárnnyal alkotott [szárnyas féle] szárnyas követ' I, 107. L. még ZSIRAI : Az obi-ugor igekötők 8, 14. — Vö. az alak és a jelentés fejlődése szempontjából az osztjákból is: iasdl-péla tös pm jak sidi iaklh, kuralpéla tós oémctr sidi uérla 'kézzel való ügyes jeles táncot táncolnak ím előttem, lábbal való ügyes tréfát csinálnak ím' ÉOM. 46; peli (Népk. 250), phAi (ÉOM. 93, 94) 'felé'; nem,9za-%os-péfo ant raydl 'semmire sem jó' Nyelvt. 57; Jeva pél 'zu Eva' AHLQV. 28 ; ai-pela %oü 'der jüngere Mann' uo. 5 ; HUNP. pela 'vájjon'; jena pela vantsen ? 'sahst du ihn wirklich ?' AHLQV. 4; tőrdin aééu uat-peli ponds, mola tut-péli vlds 'az égi atyánk mintha szelet támasztott volna, mintha tüzet gyújtott volna' Nyelvt. 76; malai kim-tayar'sém peh 'miért [is] akasztottam ki ?' uo. 79 ; nérj%oi ant-péld dl ? 'talán csak nem ember van [a barlangban] ?' uo. 87; 1. még PÁPAY-BEKE 56. 1. Ha itt adott magyarázatunk helyes, akkor a -pdl jelentésfejlődése természetesen hasonló lehetett a -ke partikuláéhoz : a nyomósító értelemben használt (szóból, majd) partikulából egyfelől feltételes kötőszó, másfelől kapcsoló szerepű elem lett. Nyelvtudományi Közlemények L. 7