Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ URÁLI NYELVEK RÉGI HALNEVEI 35 halnév szóvégi -s hangját UOTILA (Kons. 330) úgy magyarázta, hogy az talán eredetibb *-sk-r& megy vissza és talán a tőhöz tartozik. Vog. AHLQV. ja-xul leuciscus; ^eőaKt', jam-qul leuciscus idus', KANN. So. jdxul leuciscus; seipikala (isokokoinen)' (nagynövésű leuciscus grislagiue), FL. iáixulL, AL. ielguji id., P. ieyikuji re^ieu,b,

leőaKt', ÉV. ieytkua, AL. ieytkuji, FK. iayrtkul id., vö. PALLAS (Zoogr. III, 314) „Vogulis Sosvensibus" jaktchull 'cyprinus lacustris' (%ul stb. = hal). — Az AHLQvisTnál előforduló jamqul alakban levő -m elemet elhomályosult képzőnek foghatjuk fel, vö. nhfiram 'gyermek' ~nhfípr 'csikó'; %áj,im 'hím'~xoÍ Téifi' (SZINNYEI, Ny Has.7 97) vö.

osztj. Kr. kfrsims leuciscus rutilus' (58. szj. Az adatok egy részében (ÉV., P., AL., FK.) mutatkozó szóvégi -t szintén elhomályosult képző (vö SZINNYEI, Ny Has.7

94—95), mely a következő szavakban is kimutatható: vog. SZILASI P. vántért 'vidra; bieber'~É. vöntér id.; xönxélt 'folyócska; flüsschen' ~%un%al 'patak; bach'; vö. még KL. sut, AL. sdt, Uh. sünt 'öfínung, mündung' ~ f. suu, mR. za stb. (vö. PAAS., s-laute 97—98); KANN. T. salf, AK. sá~l% KK. sel'% FK. seft, P., V. sett, AL. sett, KL. sett, FL. söTttá, So. saTt lindenbast' ~ votj. saí 'die weichste, áussere, gleich nach der rinde folgende schichte des holzes (die am schnellsten fault und dabei eine bláuchliche farbe bekommt)', f. salo 'saft, splint' stb. (vö. TOIVONEN: FUF. XX, 69); vog. pufi put, p&t, pöt 'busen'~lp. buogya (vö. SETALA, Stufenw. 6). Ez a képző van meg a vog. art stb. 'cyprinus idus' halnévben is (61. sz.). Osztj. AHLQV. jeu 'barsch', PALLAS (Zoogr. III, 248) „ad Surgutu joiih, joch

'perca fluviatilis', CASTR. I. jeu, S. jeu% 'barsch', PÁPAI KO. jeux, V., J. j§%, Vj. ju% 'OKVHB; sügér', PATK. I. jeu, jeve 'sügér; barsch' PAAS. K. iew 'ahven; barsch', J. iqw( id.,

KARJAL. (Vok. 161) FD. ieu, Trj. iáu^, V-> Vj. iqx, Ni. ieu\ Kaz. ieu1 'barsch'. SzamJur. CASTR. nihe 'barsch'. Jurák nasalis fgr. *j- szókezdő hangnak felel meg a következő biztos példában is: szaniJur. CASTR. (mscr.) yyfu, ntfu 'baumsaft'~ f. jalsi 'alburnum arboris; splint, baumsaft'; stb. (PAAS., Beitr. 91, 158. sz. és 270, 342. sz.). A szóközépi hangok eredeti szóközópi *-k- folytatói. A votjákban az eredeti *-k- bizonyos esetekben elveszett, pl. WICHM. (Wotj. chresth.) G., J. dm 'glühende kohle'- f. röka; G. ju: ju-sur Huss' - f. joki, vö. továbbá zürj.-voíj. -vi 'kraft'- f. vaki (WICHM.: FUF. III, 110). B*