Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

34 N. SEBESTYÉN IRÉN 26. F. рига LÖNNR. 'liten mujka' (kis coregonus albula), N.: Ristiina hauvipura 'pieni hauki' (kis csuka), Konginkangas (MELAKIVIKIKKO 436) purri 'cobitis barbatula', Riistavesi haavvenpurri 'kis csuka', Paimio (MELA-KIVIRIKKO 443) puras 'gobio fluviatilis', LÖNNR. hauJcipurras 'liten gädda' (kis csuka); Konginkangas (MELA-KIVIRIKKO 436) purrikka 'cobitis barbatula', Iitti, Jaala hduvem purikka 'pieni hauki' (kis csuka), Pertunmaa hauinpurikka id.; — észt WIED. purikas 'kleiner fisch (bes. von jungen hechten)', D. GRÜNTHAL (Vir. 1928, 179) purikkas 'hauki' (csuka). A f. -s, -kka, észt -Aas végzetek képzőelemek. Osztj. PALLAS (Zoogr. III, 400) porchul 'salmo polcur', AHLQV. p'or-%ul 'coregonus polcur', KARJAL. Kaz. pariul 'иижьянь'. A halnév az osztjákból a jurák-szamojédba is átkerült, vö. szám. PALLAS (Zoogr. III, 400) polkur 'salmo polcur', Jur. CASTR. palkur 'schnäpel; salmo lavaretus'. Szám. KLAPR. Atl. VIII „Obdorsk", „Jurazen" pürre 'hecht', PALLAS (Zoogr. III, 336) pürre 'esox lucius', Jur. REGULY purie 'hecht', CASTR. purea, pure id., 0. K. pur, NP. purre id. 27. Zürj. PALLAS (Zoogr. III, 248) „Permiensibus" jókisch 'perca fluviatilis', WIED. jokys, jokus 'barsch; perca fluviatilis', WICHM. 1. jokus, Ud., Pec., V., S-, L. jokis, P. jo'kjs* 'окунь' (perca fluviatilis). KÁLIMA (RLS. 57) szerint a zűrjén halnév esetleg orosz eredetű. ?: Votj. PALLAS (Zoogr. III, 248) jűsch 'perca fluviatilis', WIED. jus 'barsch; perca fluviatilis', MUNKÁCSI S., J. jus 'sügérhal; окунь; perca fluviatilis; barsch', WICHM. U. d'us 'окунь', MU. d'us ?'eräs kala' (egy hal), M., S., G. jus 'окунь; ahven'. A zürj.-votj. szóvégi -s permi eredetű képző, vö. zürj. rini§ 'darrscheune, riege', votj. insir, sinfr stb. 'dreschtenne, dreschboden' -*s őspermi *гзг)з§ ~ f. riihi; zürj. kirnis, kirni's, kernis 'rabé', votj. kyrnys, kirnis stb. id. ~f. kaarne (UOTILA, Kons. 187—188); továbbá zürj. WIED. dorys 'seite, lanté, rippe, schneide' ~ dor 'rand, seite, einfassung'; d'ynis 'dickes ende (eines halkens etc.)' ~ d'yn id., votj. WICHM. d'in 'dickes ende eines baumstammes', f. tyvi stb.; gorys 'kehle, gurgeF, gors 'kehíe, gurgel, gier, gefrässigkeit, — lüstern, begierig, heisshungrig, gefrässig, frech, brutal'- votj. Műnk. gur:gur-ul 'az áll alja; állatoknál mái, mell, begy- kinn (bei tieren), wämme, brust, kropf; Tö'mye 'kirsche', l.-pu 'Kirschbaum' ~V6m 'traubenkirsche', l'öm-pu 'traubenkirschenbaum; prunus padus'. — A szóbanlevő zürj.-votj.