Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ URÁLI NYELVEK RÉGI HALNEVEI 33 sester, söster 'johannisbeere' ~ mdE. sukstoru, M. suksteru (vö. SETÁLÁ, Quantitatsw. 38); f. piena 'trálist, slá, ten, stáng, bráde; list pá stoekándar, hornlist' ~ cserM. panf, H. pane' 'löffel' (vö. WICHM., Tscher. texte 727. sz.) s tudjuk azt is, hogy eredeti finn mélyhangú *i, vagy *§ hangnak a fgr. nyelvekben általában mélyhang felel meg (vö. SETÁLÁ, Quantitatsw. 36—38, PAASONEN: JSFOU. XXX22

, 2-3,

WICHM.: FUF. XIV*, 13, TOIVONEN, Afír. 124,175. sz.; 126, 180. sz.; 127—128, 186. sz.; 157, 272. sz.). Feltehető még az is, hogy a hal-, ill. lazacnévnek az ősfhmben egymás mellett magas- és mélyhangú alakja volt. A vogulban a cyprinus (leuciscus) phoxinus alsókondai nör%úl 'csupasz-hal' neve onnan származik, hogy a cyprinus phoxinus (= phoxinus aphya) pikkelyei rendkívül aprók, csak nagyítóval számlálhatok meg s a mellen, torkon, sőt néha a hason is teljesen hiányzanak (vö. HERMÁN, MHalK. 725). Az osztjákban (Trj.) a 'csupaszhal' nevet egy kecsege-féle pikkelynélküli kis hal viseli, s ez alapon megérthetjük a malmyzi cser. nura'n halnév 'kecsege' jelentésót. A 'csupasz-hal' elnevezés valóban jól ráillik a részben csupasz és sima, nyálkástestű kecsegére (vö. BREHM, Fische 426). A cyprinus lacustris (=barbus fluviatilis) feje csupasz s pikkelyei nagyon aprók (vö. HERMÁN, MHalK. 693). A 'csupasz[-hal]' vagy 'csupasz [-lazac]', 'csupaszka' elnevezés a finn nyelvekben a salmo-íajokra vonatkoztatva rendkívül szemléletesen fejezte ki a lazacféléknek azt a feltűnő sajátságát, hogy ivás idején főleg a tejes halak pikkelyeit feketés kocsonyás réteg fedi el (vö. BREHM, Fische 320, 342; HERMÁN, MHalK. 740), mely a háton egy, sőt másfél cm. vastagságot is elér (vö. E. LEONHARDT, Der lachs 51) és a pikkelyeket egészen betakarja. A finn Dép a lazacféie halakat ebben az állapotukban ma nahkalohi 'bőrlazac' névvel jelöli (vö. MELA-KIVIRIKKO 466, 468). A nieria stb. eredetileg tehát az ívását végző lazacféle [tejes] hal megkülönböztető jelzője volt, mely a jelzős szerkezetből önállósulva az eredeti jelentés elhomályosulásával általában bizonyos lazacféle hal nevévé vált. GANANDER adata: njerid 'sen skin lax; esox carens sqamis' (pikkely nélküli lazac), világosan megőrizte a finn halnév eredeti jelentését. Figyelmet érdemel LÖNNROT egyik adata is: nieriainen 'röding, skinnlax, taimen, laxöring, forell', melyben a 'skinnlax' kifejezés annyit jelent, mint a finn népnyelvi nahkalohi 'bőrlazac', vagyis 'csupaszlazac'. Nyelvtudományi Közlemények XLIX. 3