Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

32 N. SEBESTYÉN IRÉN oroszba is (vö. KALIMA, OLR. 172); — és?t WIED. nörijas, nörjas> nofjas 'forelle; salmo trutta L. (?)',' RIIKOJA 40 norjas 'salmo trutta L.', KALANDUS JA KALASTUS 10. sz. norjas 'salmo trutta L.', 11. sz. norjas, noorjas 'salmo fario L.' A finn és észt alak vokalizmusának megfelelése szabálytalan. A consonantizmus és a jelentés egyezése miatt azonban mégsem lehet a két halnevet egymástól elválasztani. Cser. WICHM. M. nura'n 'sterletti' (kecsege), VASZILJEV нуран

у пуранкол 'стерлядь'. Az -an végzet minden valószínűség szerint azonos azzal a képzővel, mely megvan a következő szókban is: KAMST, ßaza'ran 'hart, maserig, nicht spaltbar' ~ ßa'sär 'hart, maserig (holz); die maser'; KAMST, imän 'mit nadeln versehen, stechend' ~ im 'die nadel, nähnadel; der Stachel, dorn' (vö. még ВЕКЕ, Cser. nyt. 124, 125. pont). Osztj. KARJAL. Ш. nurkfŰA. 'eräs (pieni) suomuton kala' (egy kis pikkely nélküli hal); Trj. пйгк'щ 'eräs hyvin pieni sterletin t. osetrin näköinen suomuton kala (on Juganissa)' (egy nagyon kicsi kecsegéhez vagy tokhoz hasonló pikkelynélküli hal), vö. пйгз stb. 'paljas; karvaton' (csupasz; szőrtelen);—Tr. nur^sárt 'pieni hauenpoika, hauensukkulainen' (kis csukaivadék, tkp. csupasz csuka, vö. f. N.: Kuopio paljas hauki 'sukkulahaukea isompi hauki'.) Vog. KANN. AK. nór%ul 'голянъ; leuciscus 1. cyprinus phoxinus', vö. AK. nör 'paljas' (csupasz). SzamO. CASTR. NP. norak 'barbe; cyprinus lacustris'. Aszóvégi -k képző, vö. szamO. säbek, säpek, säpeka, säpek, sepka, seapka7 sepukka~Q. säpe, seppa, Jur. sibi, sivie; Jen. sebi 'leicht' (vö. PAAS., Beiträge 149); szamO. tädäk 'sibirische ceder'~ zürj. P. sus, vog. tet stb. id. (vö. PAAS. i. mű 240). Az észt nor-, nör-, f. nieri, cser. nur[a]-, szamO. nora- tő-, illetve képzőnélküli alak megfelel az osztj. пйгз stb. 'paljas; karvaton' (csupasz; szőrtelen), vog. nör stb. 'paljas' jelentésű szavaknak. A tárgyalt halnevek eredeti jelentése tehát 'csupasz[-hal]; csupaszka' volt. A fenti egyeztetés hangtanilag igazolható. Az eredeti szókezdő hang n- volt, melynek a finn nyelvekben és a cseremiszben szabályosan n- felel meg. A vokalizmus tekintetében csak a magashangú finn alak (nieri, nieriä stb.) szabálytalan. A finnben az elsőszótagbeli -ie-, -i- magánhangzó azonban eredeti mélyhang megfelelője is lehet, pl. f. siestar 'svart vinbärsbuske, tistron', észt. soster,