Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ TJEÁLI NYELVEK RÉÖI HALK EVEI 31 abramis brama); pasuri LÖNNR. 'braxenpanka'(abramis brama ivadéka), N.: Kangasala, Kakisalmi, Sávonranta, Mimrame,Suomenniemi (az öregek nyelvében) id., Vanaja (MELA-KIVIRIKKO 457) 'abramis björkna', Laitila, Langelmaki id.; pasurilahna Mikkeli (MELA-KIVIRIKKO 457) 'abramis björkna'; lahnanpasuri Orivesi 'pienempi lahna' (kisebb abramis brama). A -ri végzet ugyanaz a kicsinyítő képző, mely megvan a latteri, pehuri, neituri stb. halnevekben. Patu LÖNNR. Suppl. 'braxen, som alls ei vaxer' (abramis brama, mely egyáltalán nem nő). SzamO. CASTR. B., Taz. pace 'plötze; cyprinus rutilus', Taz. paca, N. paje 'barbe; cyprinus lacustris', Kar. pet'a 'plötze', KO. pe(, K. pette, Cl. paíea 'barbe', vö. PALLAB (Zoogr. III, 314) „Ostiacis . .. ad Narym" petsche 'cyprinus lacustris', „Ostiacis" potje id., (Zoogr. III, 317) „Ostiacis ... circa Surgut" ?potsi 'cyprinus rutilus'. Á szóközépi hangok (f. -s-, szamO. -Ő-, -t'-) eredeti jésített affrikátára, *-c- hangra mennek vissza (vö. SETALA, Stufenw. 70, PAAB., Beitrage 165-167, TOIVONEN, Affr. 226—227). Viszont a f. patu alak szóközépi -í-je eredeti kakuminális -c- hangból vezethető le (vö. PAAS., Beitrage 168 jegyz., TOIVONEN, Affr. 208). SzamO. N. -5- a paje alakban szintén eredeti kakuminális -c- hangra utal. A vokalizmust illetőleg figyelembe veendő, hogy a szamojédban — amint PALLAS adatai mutatják — a halnóvnek mélyhangú alakváltozatai is voltak, A finn és szamojéd jelentés viszonyára vö. f. Usu stb.-szám. lysu stb. (23. sz.). 25. F. G-AN. njeria 'sen skin lax; esox1

) carens squamis' (pikkely nélküli lazac), njeriainen dem. id., EENV. nieria 'salmo eriox et alpinus; rotfisch', nieriainen id., LÖNNR. nieri 'röding, insjölax; salmo alpinus, s. lacustris (pehuli)5

,

nieria id., nieris, Suppl. nieries, nierias diai. id., nieriainen 'röding, skinnlax, taimen. laxöring, forell', nierieinen, neriainen diai. id.; — N.: Kivennapa, Pyhájárvi Vpl., Kirvu, Hiitola, Rautjárvi, Polvijárvi, Pudasjárvi nieriainen, Kurkijoki, Jaakkima nierijainen, Kontiolahti nerínen 'nieriainen'; — karj. -aun. 0-ENETZ (karj.) nieries, nierias 'nieriainen, pehuli', niericne, nieriane id., KARJAL. nieries Jyvöálahti 'nieriainen', Rugajárvi 'hoikka, pitká, pilkukas kala' (karcsú, hosszú, pettyes hal), Salmi, MARFA HOSAINOV, KUJOLA nieries 'nieriainen'. A karjalaiból a halnév átkerült az *) Az esox 'salmo' jelentésére vö. 39. sz.