Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1
30 N. SEBESTYÉN IRÉN világos szeme van); lahnanlisu N.: Pori, Tyrvaa, Suoniemi, Kangasala, Orivesi, Virrat 'pieni lahna' (kis abramis brania), sarjén-, sarenlisu N.: Kangasala, Pudasjárvi f pieni sarki' (kis leuciscus rutilus), lahnanlisukka N.: Kangasala r pieni lahna' (kis abramis brama). LÖNNR. Suppl. lehu 'braxenpanka' (abramis brama ivadéka). Karj. Tver OJANSUU (KAÁH. 57) l'i.d'zu 'pieni kalanpoika' {kis halivadék), Jyvöálahti, KARJAL. liísu r pieni sarki' (kis leuciscus rutilus), Rugajarvi, KARJAL. Jiutéune id., aun. G-ENETZ kivi-ruccu *cottus gobio'. Ez a halnév átkerült az oroszba is (vö. KALIMA, OLR. 115—116)1 ); — lűd Sununsuu, KUJOLA Jiud'zu 'pieni kalanpoika' {kis halivadék), kivijiud'zu 'pieni kala, joka eláá kivién álla' (kis hal, mely kövek között lakik; kivi = kő), Mundjárvi, KALIMA kivijiuts id.; sartjjiud'zud (plur.) leuciscus rutilus ivadékai (kicsik)'; — észt WIED. luts 'quappe; gadus lota L.', kiviluts 'aalmutter; zoarces viviparus L.'; — lív SJÖGREN-WIED. luts 'quappe; gadus lota L.' Az észt-lív luts átment a lettbe is, vö. THOMSEN, BFB. 267. Szám. PALLAS (Zoogr. III, 316) lyssu 'cyprinus idus', SCHRENK 294. sz. lyzu 'rotfeder1, Jur. BUD. UZU 'ast; kühling', CASTR. lysu, leasu 'rotfeder, plötze; copora'. — PALLAS (Zoogr. III. 316) „Ostia«is ad Narym" ly 'cyprinus idus' nem világos adat. A szóközépi hangok a szamojédban eredeti jésített afírikátára mennek vissza (vö. PAAS., Beitrage 160—169, különösen 230. sz. egyeztetés). Ugyancsak eredeti *-c- hang folytatója a f. -s- a lisu ~ karj. litíu, l%d'zu, lűd Jiud'zu, észt luts stb. alakokban (vö. Toivo-NEN, Affr. 226—227). A lehu alakváltozat szóközépi -h- hangját úgy magyarázhatjuk, hogy az ősfinn *s ~ *z váltakozáson alapuló *-z- hangon keresztül szintén *-c-hangra megy vissza (vö. TOIVONEN, Affr. 244—245, Suomi V10 , 391—392)s . 24. F. pasit LÖNNR. Suppl. 'braxenpanka' (abramis brama ivadéka), N. : Luopioinen, Polvijárvi id., Laukaa (MELA-KIVIRIKKO 457) 'abramis björkna'; Luopioinen, Asikkala 'mindenféle abramis bramához hasonló széles hal kicsi korában úgy 15—20 cm.-ig, íibramis brama, björkna, ballerus és leuciscus erythrophthalmus ivadéka'; lahnanpasu Luopioinen, Asikkala 'pieni lahna' (kis J) Az l~ r váltakozásra vö. AIKILA : Vir. 1933, 461—472. 2) A f. lisu stb. és lehu halneveket összetartozóknak tartja COLLINDER is, Vir. 1928, 250.