Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

28 N. SEBESTYÉN ]RÉN 20. Md. PALLAS (Zoogr. III, 91) pulla 'acipenser sturio'. Szám. PALLAS (Zoogr. III, 91) „Coibalis" wulla: sigge-tvulla id. A koibal-szamöjédban tehát eredeti szókezdő *p-nek ebben az esetben — intervokalis helyzetben — w felel meg (vö. PAAS., Beitrage 99). Az összetétel első tagja sigge ~ osztj. sox, su% stb. (19. sz.) 'acipenser sturio'. Az acipenser sturio szamojéd sigge-wulla neve eszerint azonos értelmű szavakból álló elhomályosult összetétel, olyan szerkezetű halnév, amilyenre a zűrjén és az osztják nyelvben találtam még példát: osztj. Kaz. kdr}sgx 'nagy kecsege' (18. sz.), amelyben tón 'kecsege', sgx id. (19. sz.); zürj. ar-gytí 'stint', (7. sz.), amelyben ar 'stint', gyts 'karausche' (59. sz.), vö. továbbá zürj. tsui-pi-sir (40. sz.) és vog. lafixsan stb., osztj. lamsa'n stb. (29. sz.). 21. Cser. Bud. nus 'csuka; esox lucius', SZILASI nuz 'csuka', RAMST. nuz 'hecht', VASZILJEV uymzoji 'myKa', WICHM. KH. ÍÍWI, nuz yol, I., C, M., JU. nuz, U. nuz-yol 'myica; hauki' (csuka). SzamO. PALLAS (Zoogr. III, 103) „Ostiacis ... ad Narym" nódok 'acipenser pygmaeus', CASTR. N. nödak, nödek 'sterlád', K. nöderj, NP. nötarj, Jel., B. nüteri, Taz. nuotey, nuotil-kuel, Kar. nüték, nütyl-kuel, Cl., FO. nuocuri id.; KLAPR. 163 „Laak" noóíok éteried'. — PALLAS (Zoogr. III, 103) „Juracis" nadsik 'acipenser pigmseus' adata nem világos. ? LpS. FRIIB noiso 'pisces solito majores; store fisk'. A határozatlan jelentés miatt a lapp adat idetartozása kétséges. A szóközépi hangok világosan eredeti szóközépi *-s-re utalnak (vö. TOIVONEN: FUF. XXI, 94—102) s így ez az egyeztetés is adatul szolgál PAASoNENnek és ToivoNENnek ahhoz a megállapításához, hogy az uráli szóközépi *-s-nek a szamojédban *-t- hang felel meg. A 'csuka' ~ 'kecsege' jelentésváltozás szokatlan, de nem valószínűtlenebb, mint például a 'csuka' ~ 'coregonus' jelentésváltozás, amire több adatunk is van. Az acipenser-fajokra éppen annyira jellemző az előrenyúló, hosszú, hegyes orr, mint a csukára. 22. F. latteri LÖNNR. Süppl. 'björkna, braxenpanka; abramis björkna (pasuri, luuteri)', N.: Luhanko (MELA-KIVIRIKKO 457) id. A -ri végzet képző. Egyéb kicsinyítő képzős alakok: lahna-laük Pyhámaa, Pyháranta 'pieni nuori lahna' (fiatal kis abramis brama), •latukka Kurkijoki (MELA-KIVIRIKKO 457), Orivesi, Tampere 'kis abramis brama', vö. még ranta-latikko LÖNNR. 'stensimpa; cottus gobio', N.: Ladoga mellett (MELA-KIVIRIKKO 406) id. (ranta 'part, parti'); —