Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ URÁLI NYELVEK RÉGI HALNEVEI 27' Votj. PÁLL AB (Zoogr. III, 103) karéi 'acipenser pygmaeus'. A szóvégi -i ugyanaz a kicsinyítő képző, mely megvan a Íévpe% (40. sz.) halnévben is. Szám. CASTR. Jur. hiry 'der sterlad1

;

PALLAS (Zoogr. III, 103) „Samojedis" chyrri 'acipenser pygmaeus', „Ostiacis Beresoviensibus" (vö. KLAPR. 164) kyrri, kirre id. ?F. észt WTED. lü-karits 'stichling; gasterosteus aculeatus und pungitius L.\ KIIKOJA 95 luu-karitski 'gasterosteus pungitius', J. MARK szíves közlése szerint az északi nyelvjárásban luu-karnits id., KALANDUS-JA KALASTUS 47. sz. luu -kerts 'pygosteus pungitius L.', WIED. lü-karikás 'ein kleiner íisch; stichling; gasterosteus aculeatus od. pungitius L.' (luu 'csont'). A -ts és kas végzetek ismert észt kicsinyítő képzők (vö. WIED., Ehstn. Gramm. 191 és 208—206). Az északi észt luu-kamits alakban az -n- vagy képző (vö. WIED. Ehstn. Gramm. 175) vagy esetleg szervetlen hang. Az 'acipenser' ~ 'gasterosteus' jelentésváltozást a két nagyon különböző halfajtának az a feltűnő közös tulajdonsága magyarázhatja meg, hogy mind a gasterosteusnak, mind pedig az acipenser-fajoknak hegyes csont-tüskéi vannak, sőt némely acipenser-faj ivadéka feltűnően tüskés (vö. HERMÁN, MHalK. 755), Déli-osztják magashangnak az első szótagban a finnben mélyhang felel meg a következő biztos példákban is: osztj. FD. kamu, V., Vj. FaWdn1 stb. 'zwei' ~ f.

kaksi id. (vö. TOIVONEN, Affr. 118, 157. sz.); FD. %ént 'korb aus birkenrinde' ~ f. kontti 'ranzen von birkenrinde'; osztj. tén: Kr. tén-e'pdt 'leichengeruch', Kam. tén-epdt 'übler duft der tatárén' ~ iuoni 'genius mortis mythol. Pluto, inde mors, fátum' (vö. TOIVONEN: FUF. XX, 143—144). 19. Osztj. AHLQV. sox, sux 'stör; acipenser sturio', CASTR. I.. söz, S. sox, sou% id., PATK. I. söx 'tokhal; stör; acipenser sturio', PÁPAI KO. sáx, sox 'oceTp-L; toknál', PAAB. K. SÖX 'oceTpt; stör', J. sbiu1 id.,

KARJAL. (Vok. 97) FD. söx, Trj, &<%$ V., Vj. SQX, Ni. sux, Kaz. söx, O. sox 'stör', vö. PALLAS (Zoogr. Ili, 91) „Ostiacis ad Naevola" soox 'acipenser sturio'. Vog. SZILASI sux 'tokhal; dick-fisch'. A vogul halnév talán jövevényszó az osztjákból. Szám. PALLAS (Zoogr. III, 92) „Coibalis" sigge: siggewulla'acipenser sturio'. PAASONEN, s-laute 55, 65. sz., Beitráge 222, 291. sz.