Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ ITKÁLI NYELVEK RÉGI HALNEVEI 11 päinen, vähäruotoinen kala' (puha, vöröshúsú, kisfejű, kevés-szál­kájú hal). A vepszaből a halnév átment az oroszba is (vö. KALIMA,. OLE. 180). Votj. WIED. paja 'brachsen; abramis brama', MUNKÁCSI J-paja 'durda-hal; лещъ; abramis brama', WICHM. J., G. paja \лещъ\ VogT. MUNKÁCSI (NyK. ХХШ, 99) pajil 'kárász-hal'. Szám. PALLAS (Zoogr. Ili, 409) paja, pái 'salmo vimba'; Jur. REGÜLY paiha 'сырокъ; salmo vimba', CASTR. paja, paiha 'peljedka; salmo peljet'; CASTR. Jen. B. faeha id.; Tawgy fa'uka 'muksun\ A -ka és a -ha -* *-ka végzet más halnevekben is előforduló képző, vö. narjahaei stb. (18. sz.), kinthae (34. sz.) stb., továbbá PAAS., Beiträge 285—286 jegyz. PAASONEN (i. h.) a tawgy fa'uka 'muksun' hal­nevet nem egyeztette a többi felsorolt szamojéd halnévvel, holott a tawgy adat idetartozásának sem hangtani, sem jelentéstani aka­dálya nincsen. A szóközépi hangokat PAABONEN (Beiträge 286 jegyz.) eredeti *-lj- folytatóinak, illetve megfelelőinek magyarázta. Nem erősítette meg ezt a felfogását a votják adat (paja), amelyben a j- eredeti *-7- hangra utal. PAASONEN felvetette azt a lehetőséget, hogy a vot­ják halnév talán a jurák paja átvétele. — Bár a lüd-vepszä -Jt határozottan *-Zj-re utal, úgyszintén a vog. pajil halnév, amelyben metathesist tételezhetünk fel, kiindulhatunk talán uráli *-t- szó­középi hangból is, melynek szabályosan megfelel votj. -j-, szám. -j-, -i-. A tawgy- és jeniszei-szamojéd adatokban a liquida elve­szése eredeti *-l- hangra mutat (vö. PAAS., Beiträge 41—42 és TOIVONEN : FUP\ XX, 82). A szóközépi *-lr- ~ *-l- hangnak ilyen inga­dozása nem ismeretlen sem a finn-ugorságban, sem a szamojéd nyelvekben, sem pedig a fgr. és a szám. nyelvek között (vö. PAAS.^ Beiträge 47). A szóbanlevő uráli halnóv 'salmo taimen' jelentésben megvan bizonyos török nyelvjárásokban is: RADLOPP alt., tel., leb., sor päl ein fisch; salmo taimen', szag.r koib. pel id., kaz. hd id., jakut BÖHTLINGK Ы1 'salmo taimen\ Mindezek az alakok egy őstörök *bäl alakra mennek vissza. Mivel a halnév a törökségben igen nagy területen ismert, sőt még a kazáni nyelvjárásban is megvan, nem gondolhatunk ős-szamojéd­ból való átvételre, hanem ez a lazacnév is egyike azoknak a meg­feleléseknek, melyek az ősi urál-altáji kapcsolat emlékét őrizték meg (vő. NÉMETH: Ny K. XL VII, 69-82).

Next

/
Thumbnails
Contents