Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

12 N. SEBESTYÉN IRÉN A török adatok vokálisai —- amint láttuk — eredeti * ci-ro mennek vissza. Ha feltesszük, hogy a íörök a vokalizmus') eredetibb állapotát tünteti fel (vö. NÉMETH i. mű 69), abból az következik, hogy a halnév az uráli ősnyelvben magashangú volt s az első szótag eredeti vokálisát a lűd paU alak őrizte meg. Az sem lehetetlen azonban, hogy az a~£ váltakozás, mellyel a törökségbeu számolni kell (vö. NÉMETH i. h.) s mely a halnév finn alakjaiban megvan (lűd jt?á77~ vepszá pali), igen nagy múltra tekinthet vissza. MUNKÁCSI: NyK. XXIII, 92 és GOMBOCZ: NyK. XXXII, 203 vog., votj., szám., PAASONEN, Beitráge 285—286 jegyzet vepszá, votj., vog., szám. 2. F. kuore LÖNNR. 'norsyngel' (osmerus eperlanus ivadéka), N.: Tyrváa, Kangasala, Lángelmaki, Hauho;

Luopioinen, Asikkala, Savitaipale, Kivennapa, Parikkala, Jaakkinia, Uukuniemi, Polvijárvi, Nurmes, Kesálahti, Kontiolahti, Ilomantsi, Suomenniemi, Ristiina, Virtasalmi, Kangaslampi, Sulkava, Sááminki, Karttula, Riistavesi, Sonkajárvi, Iisalmi, Maaninka, Pihtipudas, Pertunmaa, Muurame, Keuruu, Jamsá, Lestijárvi, Reisjárvi osmerus eperlanus', kuorre LÖNNR. nors' (osmerus eperlanus), N.: Karkku, Vesilahti, Sahalahti, Orivesi, Tampere, Lángelmaki, Virrat, Sááksmáki, Hankasalmi, Laukaa, Leivonmáki id., kuorreh

N.: Rautalampi id..

koure LÖNNR. 'norsyngel', kuare N.: Nonsiainen'osmerus eperlanus', kuarre N.: Lempáálá, Kangasala, Orivesi, Ruovesi, Vanaja, Renko, Hausjárvi id., kuarreh

N.: Lángelmaki,

kuoa

rre

h

'

Jaala, kuqrreh(

Iitti, kuorek Ilomantsi id. — GAN. kuores 'smá nors, stint; gobius minutissimus', RENV. kuoret 'salmo eperlanus, minutissimus; stintenart', korét id. Karj.-aun. Salmi, KUJOLA kuoris osmerus eperlanus', GENETZ, Jyvöálahti, KARJAL., Kiestinki kuoreh, KETTÜNEN karj. kuoreh, -aun. kuoroi; lűd Sununsuu, KUJOLA, Mundjárvi, KAUMA kuoreh; vepszá Kaskeza, TÜNKELO koreh id. — A karjalai-aunusziból vagy a vepszábői a halnév az oroszba is átment (vö. KAIJMA, OLR. 130), viszont karj. Rugajárvi, KARJAL. kiwrie%a és vepszá SETALA (AH. 310) korjuha az oroszból származik. Hasonlóképpen orosz eredetű a mdE. WIED. koryska 'stint' halnév. A keleti-tengeri finn halnév -eh végzetére vö. SETALA, ÁH. 308—320. l) A

vokalizrnusra vonatkozó megállapítások mindig az első szótag vokálisára vonatkoznak.