Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

Az uráli nyelvek régi halnevei. A finnugor ősnép a tudományos köztudatban mint vadászhalász nép szerepel. Vadász-halász nép volt kétségkívül a finnugor és a szamojéd népek közös őse, az uráli ősnép is. Az uráli nyelvek halneveinek rendszeres áttekintése nem lehet tehát érdektelen feladat. Ebben a dolgozatban az a célom, hogy az uráli nyelvek halneveit tisztán nyelvészeti szempontból megvizsgálva kimutassam azokat a halneveket, melyeknek eredete a rendelkezésre álló nyelvi adatok alapján az uráli, illetve a finnugor korba vezethető vissza. Fel fog tűnni dolgozatomban a mordvin halnevek csekély száma. A nyomtatásban megjelent szógyűjteményekben azonban mordvin halneveket alig találtam (ezek is nagyrészt orosz eredetűek), PAASONEN rendkívül becses és gazdag, máig is kiadatlan gyűjteményeit pedig csak láthattam, de nem használhattam. Hogy az uráli nyelvek legősibb rétegeihez tartozó halnevek mennyiben szolgáltatnak adatokat uráli, illetve finnugor hangtani és alaktani ismereteinkhez, kitűnik az egyes etymológiák tárgyalásából. A régi források (vö. ZICHY, A magyarság őstörténete ós műveltsége a honfoglalásig 5—13) mind megegyeznek abban, hogy a finnugor népek eredetileg zsákmányoló életmódra voltak berendezkedve és hogy a vadászat mellett a halászat volt a másik főfoglalkozásuk. PALLAS az osztjákokat egyenesen halásznemzetnek nevezi (vö. ZICHY i. mű 7), „mert a halászat egész nyáron át és részben télen is főfoglalkozásuk és a hal főtáplálékuk; vadászat és madárfogás mellékfoglalkozásuk". KANNISTO a vogulok foglalkozási ágairól írva megjegyzi, hogy „a voguloknál a halászat éppen olyan fontos, helyenként még fontosabb foglalkozás, mint a vadászat" (Suomen suku II, 379). SETALA (Suomen suku I, 131—132) nyelvi adatok alapján arra az eredményre jutott, hogy a finnugor ősnép főfoglalkozása a zsákmányoláson alapuló vadászat és halászat volt. Ugyanez vonatko-Nyelvtudományi Közlemények XL1X. 1