Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - Lakó György: A permi nyelvek szóvégi magánhangzói (II.) 141

A PERMI NYELVEK SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓI 165 tiangzó-hiány mássalhangzó-csoport után is előfordul, tehát nem annak megvolta az, ami a Iekopást befolyásolja, hanem a mással-Jhangzó-csoport tagjainak minősége és egymásutánja. Hogy ennek mennyi szerepe lehetett a lekopásban, az legjobban kitűnik talán annak a kutatásából, hogy mennyire eltérőleg viselkedtek az ős-permi végmagánhangzó-elízió után azok a különféle mássalhangzó-csoportok, melyek ugyan meg nem akadályozták a Iekopást, de amelyekre ez nagyonis eltérő módon hatott vissza. Változatlanul csak akkor maradt, ill. maradhatott a szóvégre került mássalhangzó-csoport, ha az előtag liquida (V, T) vagy spiráns s, s, s). A következő kombinációkra vannak példáim: -rd (8 pl.), •rt (7 pl.), -rk (7 pl.), -rs (5 pl.), -rá (1 pl.); -l'k (5 pl.), -U (2 pl.); réfc (1 pl), sk (2 pl.), -ét (2 pl), -sk (1 pl.). Más szóvégre került mássalhangzó-csoportok nem élték túl a iekopást változás nélkül. Elsőnek tárgyalom azt az esetet, amikor a mássalhangzó-csoport tagjai között kötőhang fejlődött. Ez megtörténhetett — legalább is nyelvjárásonként — akkor is, ha az első tag liquida vagy spiráns. (Olykor a zűrjén és a votják szó nem •egyforma módon oldotta fel a szóvégi mássalhangzó-csoportot.) Pl.: 1. Zürj. (WIED.) gobyr 'Faust', (SACH.) zaóHp, KaőHp 'Ky^aK' | fi. koura, kopra 'Hand Höhlung der inneren Handflache, HandvoH'. fK. kobra, fV. kobr | lp. guober ungula vei cornu tantummodo ungulse, exempta cartilagine interiore' etc. [KALIMA: FUF. XVI, 231; TOIVONBN: Vir- 1926, 48. o.]. (Eredetileg *-pr- <w *-pr- a szó belsejében). 2. Zürj. (WIED.) göröd 'Knoten', (SACH.) zöpöd 'yzQjC | votj. •(WICHM., Vok. 60) U. J. M. gerd, (MŰNK.) gerd 'kötés, csomó, csokor'.— A votjákban — mint látjuk — a mássalhangzó-csoport még érintetlen. 3. Votj. (WICHM.) U. kreé 'G-eige', MU kjrez e

eine

Art Ziter der Wotjaken', J. kirez 'Musikinstrument', budzin k. = MU., M. kiredz = J., budd'éin k. = MU., G. kirez 'Ton, Motiv', (MŰNK.) kirejí, Kaz. kerez, krez guszli; hárfaalakú, fekvő húros hangszer' | cser. (WICHM.) kars 'ziteráhnliches instrument, derselben Art wie das wotj. kiredé, (RAMST.) kard

s

'russische Gussli' | md. (PÁAS.) M.. kafd

zi ^Geige, Violine'. — Eredetileg szóbelseji *rc {*ré)\ .[TOIVONBN, ' Affr. 191 .és, 241]. 4. Zürj. (WIED.) kotyr 'Menge, Schar, Haufe, Zug, Bande' (SACH.) Komtip 'rpyniia, KpysKOK, cma' | fi. katras, katra [KALIMA: Vir. 1917, 69—70. o.], . *\-s:a

L

,

_ •di-^ű ,;K)^;.