Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Göbl László: A magyar szótárirodalom hatása az oláhra. I. 68

A MAGYAR 8ZÓTÁRIRODALOM HATÁSA AZ OLÁHRA 69 zésre keletkezett. HALICI ugyanis PÁRIZ-PÁPAI FERENcnek 1664-ben Nagyenyeden iskolatársa volt.1

) Barátságukra jellemző

az az oláh nyelvű hexameteres óda, melyet MIHAIL HALICI 1674-ben írt a baseli orvosi kar által PÁRIZ-PÁPAI tiszteletére kiadott „Vota Solennia" című üdvözlő iratba.2

) Mivel

PÁRIZ-PÁPAI már 1664 körül foglalkozott anyaggyűjtéssel, az ő munkája indíthatta nála idősebb társát hasonló tevékenységre. Miért írta HALICI először az előmunkálatok hiányában nehezebb oláh-latin részt, azt DRAGANU — bár érvelése kevéssé meggyőző — ambícióval, fiatalos elszántsággal magyarázza.3

) Hangsúlyozandó, hogy a szerzőség kérdését csak feltételesen intézte el DRAGANU azzal, hogy a szótárt HALicmak tulajdonította, így a magyar ösztönzés első nyoma is csupán hipotetikus értékű. I. Tódor Corbea latin-oláh szótára.4

) (1691—1703.) E rendkívül becses szótár, melyről eddig az egyetlen számottevőbb ismertetés GH. CRETÜ kis cikke volt, kéziratos példányban jelenleg a balázsfalvi könyvtárban van. Szürkésbarna kartonfedélbe kötött, nagyon jó állapotban megőrzött hatalmas kötet. Szótárrésze 754 lapból áll, melyet későbbi kéz irónnal levélenként számozott meg.5

) Előzéklapjára, szintén későbbi írással, latin betűkkel

a kö-x) „Mense octobri adscitus

sum civibus scholae rhetoricae, eodem praeceptore felix, commilitones praecipui MICHAEL HALICZ de Karansebes nobilis etc. supra dicti." (PÁRIZ-PÁPAI Ferenc naplója, IrKözl. 1892. II. 390. 1.) 8) Teljes címét

és facsimile kiadását 1. DRAGANU, i. m. 169. 1. E költemény egyszersmind a legelső oláh nyelvű hexameter példája. 3)

„HALICI ar fi inceput cu partea románeascá pentru cá aceasta reclamá o muncá originalá, erá mai greu de fácut si cereá timp mai índelungat, neavánd nimic ínaintea sa" (DRAGANU i. m. 121. 1.). 4)

Irodalom: GH. CRETU, Cel mai vechiü dic^ionar latino-románesc de TÓDOR CORBEA (Manuscript de pe la 1700), Bucure§ti 1905. N. DENSÚSIANU, Cercetári istorice in arhivele si bibliotecile Ungariei §i ale Transüvanieí, Anal. Acad. Rom. ser. II. t. II. Ist. 218—219. 1. DRAGANU, i. m. 109—110. 1., TAGLIAVINI, i. m. RÉtH. VI. 19—21. 1. 5)

MOLNÁR ALBERT Dictionariumának 1611. második kiadása (mely, mint látni fogjuk, forrásul szolgált,) 906 lapra terjedő szótárrészt tartalmaz. CORBEA kéziratának egy lapjára (kb. irópapír félívjének felel meg) jóval több címszó fért.