Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Kisebb közlemények - Ligeti Lajos: Kündü 53

60 MÉSZÖLY GEDEON a valállal nemcsak ragja felől, hanem jelentése felől is lehet a beaté fordítása. Mert ha a beaté kifejezéssel szemben a magyar fordításban eredetibb 'gazdagsággal' jelentésű szó van, akkor annak a szónak azon a helyen a jelentése nemcsak lehet 'boldogsággal', hanem csakis az lehet. Csakis az, olyan jelentésváltozással, amilyenen a rokonjelentésű boldog szó is — láttuk — átment. Itt egy kis kitérést kell tennem. Mikor a mégyen-ről megállapítottam, hogy nincs benne d praesensképző (Nyr. XXXIX, 167), hanem men- =- meny- =- megyhangfejlődés eredménye, akkor már bizonyosnak tartottam, hogy a vagyok-b&n sincsen d praesensképző, hanem — tertium nondatur — *val- =- *val' =- vagy hangfejlődés útján lett. Ilyen ly =- gy hangváltozást láttam a fülelTM filel<» figyel, bugyuta<*> bulyuta, bogyó <^bolyó szavakban. Mikor ezt a véleményemet 1908 tavaszán előadtam egyik kolozsvári nyelvtudósnak, az ezt vetette ellenem, hogy ezekről a gy<x>ly váltakozást mutató adatokról mint tájnyelvi alakokról, nem lehet kimutatni, hogy régiek volnának, holott az én föltettem *valok^ *va!ok =- vagyok fejlődésnek már nyelvemlékeink kora előtt végbe kellett mennie. Én tehát hallgattam a *valok >- vagyok-ka\. 1909-ben az évad szón törtem a fejemet, jól mulatván azon a vitáü, melyet e szóról LEHR ALBERT folytatott BAKSAYval, úgyhogy még JÁSZAI MARI is belekeveredett. Én e szóról így gondolkoztam. Az évad nemcsak mai jelentésében, hanem mai alakjában is nyelvújítási elvonás; népnyelvben és nyelvemlékben csak ilyen páros kifejezésben fordul elő: éjnek évaggyán, ének- évadán stb. Nyilvánvaló tehát, hogy a 'nox' jelentésű é van az é-vaggyán elején. Mutatja ezt az ormánsági évös éccaka 'az éjtszaka kellős közepén, a legsötétebb éjtszakán' kifejezés is (Kiss GÉZA kéziratából). Az évagy-c* évad- szó vége, a -vagy-TM-vad-, nem lehet suffixum, mert akkor az illeszkedés miatt első hangrendű lenne; tehát csak önálló szó lehet, vagyis az é-vaggyában összetett szó. Második tagjának hangalakja: vagy-OÍ vad-. Ismenem az óm. gy hangokból fejlődött d hangokat, tehát úgy véltem, hogy az eredetibb hangváltozat a kettő közül a vagy- volt, No mármost a husszita bibliafordítók művében és a nyomukon készült Döbrentei Kódexében ott volt a vagyon jelentésű vagy szó. Esth. IX, 10: Quos cum occidissent, praedas de substantiis eorum tangere noluerunt ~ Kikét miko megoltékuolna o vagocbol fozlatot teniec nem akaranak BécsiK. 68 | Esth. IX, 15: nec eorum ab illis