Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)
Kisebb közlemények - Ligeti Lajos: Kündü 53
ZSIRAI MIKLÓS : FINNUGOR NÉPNEVEK 58 kodó zűrjén szótárak, pl. a SzAWAnov-féle, egyáltalán nem is ismerik. WICHMANN, amint érdeklődésemre szives volt közölni, hasztalan kereste a szót szinte az egész zűrjén nyelvterületen: egyetlenegy usztyszyszolyszki ember akadt, akinek nem volt egészen ismeretlen (jegrá), bár a jelentésével ő sem volt tisztában („talán: vogul*1 ). így fogta föl az orosz és a zűrjén nyelvi alakok egymáshoz való viszonyát — ezelőtt már 20 évvel — a legilletékesebb specialista kutató, KALIMA is (SUS. Tóim. XXIX, 58). ZSIRAI MIKLÓS. Kündü. E régi magyar méltóságnevet már régebben egybevetették az alt., tel., leb. kündü 'tisztelet, becsülés' szóval, s megjegyezték azt is, hogy e dialektusokban ezenfelül egy kisebb előljáró címe is. Megvan a szó a mongolban is, vö. Kov., Dict. III, 2568 kk.: kündü 'pesanteur; lourd; difficile, pénible; grave, sérieux, respectable', kündüsiyekü 'respecter, estimer', kündütü 'lourd, grave, respectable', kündülig 'respectueux; poli, serviable'. Már csak a kender yjáqan conjecturája miatt is megemlítjük, hogy IBN MUHANNÁ mongol szótárában (konstantinápolyi kiadás t». \ 1.) is megvan a jxS* kündü, jelentése L*£il 'nehéz'. A budapesti négy nyelvű kéziratos szótár a mong. kündülel 'tisztelet'-et egybeveti a mandzsu kundu, török kündü szóval (I, 54 r°). A mandzsuból melléje vonhatjuk még: kundule- 'tisztelni', kundun 'tisztelettel teljes'. De mint méltóságnevet is megtaláljuk szinte valamennyi mongol törzsnél. A mongol törzs, tudjuk, 'nyilak'-ra (mo. sumun, harcsin slom) oszlik. A 'nyíl' élén áll a kündü és a janggi. Magam a harcsinoknál és ogn utóknál %wni>a-i hallottam, a harcsin nyelvjárásról készült japán munka, a Mongyol kelen-ü qarilcin kelelcikü üges meg kündü-t ír a törzs hivatalnokainak felsorolásában; különben ma már egészen kis tisztség, pontosan megfelel a kínai p( ai ch l ang katonai rangnak, tehát afféle káplár. Hatáskörének leírásával a Li fan yüan mongol törvénykönyve foglalkozik (T'oung Pao 1930, 178). A mongol kündü-kről az európai szakirodalomban is olvashatunk, pl. BARANOV, Slovarj mongol'skich terminov I, 92. s. v. Kyndo. LIGETI LAJOS.
