Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31

38 ZS1BAI MIKLÓS szorul igazolásra: nézzünk hát szét, melyik az a történeti szerepű nyelv a Volga és Ural hegység vidékén, melyben az ily hangsajátság kimutatható. A zűrjén, mint láttuk, nem az s az orosz sem fejlesztett volna eredeti o, u szókezdő előtt j-t. De hátha a volgai bolgár nyelv ilyen, melynek utódát a mai csuvasban láthatjuk?0

(Ethn. VI, 361). —Igaza van MuNKÁcsmak, ilyen prothetikus jf-vel csakugyan gyakran találkozunk a csuvasban: tör. (KAS^ARÍ-BROCKELM.) ÍZ 'spur' | kaz. dz <s> csuv. j&r „ „ at 'name* | „ at ~ „ jat „ „ as 'hermelin' |' „ as ~ „ jus „ „ iZ'reich,volk' \ „ il oo m

j

a

l „ „ aqmaq 'fliessen' | „ ak-<*> „ ju%(vö. pl. RAMBTEDT: KSz. XVI, 72—73, RASANEN: SUS. Tóim. XLVIII, 51—54). Ilyen úton-módon MUNKÁCSI arra a következtetésre jut, hogy a vogulok-osztjákok „jugur, ju%éra

elnevezése az

ogur szóból a bolgár-törökben keletkezett: „az ugur népnévnek vogulokra és osztjákokra alkalmazott ju%ér, jugur alakja a bolgároktól, vagy valamely bolgárféle néptörzstől származik, még pedig tekintve, hogy Menandernek a Kubán folyónál lakó ugur-jai közel estek ama földhöz, honnan a bolgárok a hunn népvándorlás kapcsán a Közép-Volga tájékaira költöztek — úgy lehet a dolgot felfognunk, hogy e név az utóbbiaknál ha kezdettől fogva nem is éppen a vogul és osztják népre alkalmazva, mégis már igen régi időben volt használatban. A bolgárok adhatták a vogulok és osztjákok tartományának és főhelyének valamely hagyományos, ez említett népeket a délebben lakott «*#w-okkal azonosító felfogás alapján a ju%ér nevezetet, melyből az orosz jugor nép- és Jugra tartomány-, illetőleg helységnév támadt" (uo. 364). Aránylag kevesebbet foglalkozik MUNKÁCSI az or. Jugra, arab Jura szóvégi -a-jának megfejtésével: miután a zűrjén eredetet, a zürj. -a melléknévképzővel való azonosságot (vö. zürj. gos 'fett': gosa 'fettig') valószínűtlennek ítéli, szláv alakításra gondol, mint pl. a Merja, Mescsera, Muroma, Cseremisza és Pecsera nép- ill. területnevekben; sőt tovább menve olyan nézetet is megkockáztat, hogy a „zürjénből megfejthetetlenCí

, „rejtelmes"

jegra is orosz eredetű lehet: „alkalmasabb magyarázat híján oroszból eredetinek,