Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31

FINNUGOR NÉPNEVEK 33 sunkat halálakor mint az ugorok nagy uralkodóját méltatja a Patr. évkönyv (uo. XII, 221), 1501-ben II. Ulászló ugor királytól érkezik Moszkvába valami Mátyás nevű követ (uo. VIII, 240) stb., stb. Van azonban egy-két olyan szlávsági ugri-a.da,t. amelyet a magyarázók nem a magyarra, hanem valamilyen más népre szoktak értelmezni, s ebből az a következtetés folyik, hogy a név egy ideig a szlávoknál is a bolgár-törökök ül. átmenetileg általában a bolgártörökökkel etnikai vagy politikai kapcsolatban álló nép jelölésére szolgálhatott. E helyütt csupán néhány megjegyzésre szorítkozom, mert ennek az érdekes kérdésnek behatóbb vizsgálata túlságosan messzire vezetne, és az eredmény amúgysem érintené közelebbről a Jw^rm-problémát. Hogy az ó-egyházi szláv fordítók több ízben oyezpu, oyzpu ill. Oyzopmo i^apbcmeo nevekkel tolmácsolták a görög eredetiknek pl. a kazárokra értett axó&at, toöpxoi ill. SxotKa, Toopxía szavait (vö. MIKLOSICH, Lex. pal. s. v. srfWHfc, JAGIC : MHK. 377, KOSSANYI BÉLA : Aus d. forschungsarbeiten d. mitglieder d. Ung. Inst. u. d. Coll. Hung. in Berlin, 97—101), az még nem megy ilyen értelemben való bizonyíték számba, mert az efféle hamis egyenleteket rendesen az illető népnevek jelentésének a görög eredeti és a szláv fordítás néha évszázadokra rúgó időközében végbement eltolódásaival kell megfejtenünk. A bizánciak t. i. a Toöpxoi névvel a IX. századig a kazárokat, a X—XII. században a magyarokai, a XII. századtól a szeldzsukokat és az oszmán-törököket jelölték, és ha egy VII. században keletkezett görög művet, amelyben a toöpxoi (= kazárok) népről van szó, a XI. században fordították le szlávra, a fordító a loőpxotnév akkori bizánci értelme (= magyarok) alapján nyugodtan oyzpu-t (= magyarok) írt s ilyenformán anachronisztikus azonosításával a magyarokra vitt át olyasmit, ami a kazárokravónatkozott. Vannak azonban esetek, amelyek másként magyarázhatók, akadnak w^n-adatok, amelyek jogosan keltik azt a gyanút, hogy nem a magyarokra értendők. Ilyen különösen az orosz őskrónika különbségtevése ugri beliji ('fehér ugorok') és ugri cserniji ('fekete ugorok') között. A 'fekete ügorok'-ról ezt olvassuk: „aztán a fekete ugorok vonultak el Kiev mellett; ez Oleg idejében történt*.1

)

— A *) „naicn n^oina yrtpH ^BpHHH MHMO KueB'B, nociiHce, npn 0^ii3ia

(SACHMATOV, Povesztj vr. let 11). Nyelvtudományi Közlemények XLVIII. 3