Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Klemm Antal: A vogul és az osztják tárgyas igeragozás 85

96 KLEMM ANTAL egyes igealakokat SZINNYBI (NyH.7

),

MUNKÁCSI (VogNyjár.), PÁPAY (FUF. 13.) és FUCHS-PATKANOW (Laut- u. formenlehre d. süd-ostj. dialekte. 1911.) alapján közlöm. AJ Vogul egyesszámi tárgy. 1. Jelentő mód, jelen idő. Legcélszerűbb a vogP. alakokból kiindulni, mert ezek közt vannak még egy essz. 1. és 2. személy ű ') alanyra vonatkozólag oly tárgyas ragozású igealakok is, amelyekbe még nem hatolt bele az -l praesens-jel, illetőleg az ebből fejlődött tárgyra utaló jel, ezekben tehát csak birtokos személyrag járul az -i képzős igenévhez, mely eredetileg itt nomen actionis v. nom. acti volt: eelí-ma, eeli-ná ,én (ím) megölöm őt v. téged1,

stb. Ily alakok mellett azonban előfordulnak a vogP.-ban már -l- praesensjelből fejlődött határozott tárgyra utaló elemmel alakult igealakok is: "i"'joxt-i-lé-m ,én (ím) utóiérem őt v. téged', vö. a megfelelő birtokos személyragos alakot: ^kwalé-m ,házam' (vö. a megfelelő személynévmást2

):

^a-m ,én'); ^joxt-i-lén ,te (ím) utóiéred őt v. engem', vö. tJcwaU-n ,házad' (vő. inal ,te'). Kettős- és többesszámi 1. és 2. sz. alanyra vonatkozólag azonban csak -l- határozott tárgyra utaló elemmel alakult igealakok vannak a vogP.-ban is: joxt-il -dm ,mi ketten (ím) utóiérjük őt v. téged', vö. ^kwál-am ,kettőnk háza'. Ez az utóbbi kettő összevont alak: joyt-i-lü-mén, *^kivalamén alakból (vö. mén ,mi ketten'), joxt-i-l'dn ,ti ketten (ím) utóiéritek őt v. engem', vö. ^kwaUan ,kettőtök háza'. Ez a kettő is összevont alak ebből: *joxt-i-la-nén, *^kwala-né~n (vö. nén ,ti ketten'), ^joxt-i-kgu ,mi (ím) utóiérjük őt v. téged', vö. ^kwabau ,házunk* (vö. ma-n ,mi:

).

joxt-i-l-ün ,ti (ím) utóiéritek őt v. engem', vö. ^kwdl'-an ,házatok' (~= *joxt-i-la-na, *kwála-na, vö. na-n ,ti'). *) Az egyessz. 3. személyben a vogT.-t kivéve egyik vogul nyelvjárásban sincs -l praesens-jelből lett tárgyra utaló elem. 2) Az egyessz. vogul személyragok a személynévmások

-n, -y oo -§ névmásképző-nélküli alakjából keletkeztek: °-w, a-m ,én' -c *^-m.-n, *a-m.-n; ne-y ,te'; ta-§ ,ő'; a többesszámiak pedig a személynévmások -n névmásképző-nélküli -i többesjelű alakjából: me

á-n, me-ri

-« *m.-i.-n ,mi'; ne

á-n, ns-n

*< *n.-i. -n ,ti'; te

á-n, ts-n

-« *t. -i. -n ,ők'. A többessz. 1. és 3. sz. személyrag a megfelelő személynévmás gyönge fokából keletkezett: . -*P. =~ vogP. -qu, vogÉ. s«/S (vö. SZINNYEI, A fgr. -k többesképző : NyK. 45:288; .-*ő. ==- -l. A kettőssz. személyragok az -n névmásképzős kettőssz. személynévmástövekből keletkeztek: men ,mi ketten* -= *m.y.-n; nen ,ti ketten' -s *n.-y.-n; ten ,ők ketten' -c *t.-y.-n.