Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Klemm Antal: A vogul és az osztják tárgyas igeragozás 85

92 KLEMM ANTAL 114. torőm-áédm maném ál Icanzamdlll ,isten-atyám engem nem keresi (keres)'. Ua. 176. maném alt kashli ,engem ne keresse (keressen) !' 153. llda arí uérdm'lén ,megenni nem tudod (tudsz) engem'. Uo. 6. malai arí lisén maném ,miért nem etted (ettél) meg engem'? Uo. maném %od\ uantlén ,engem hogyan nézed (nézel)'? Uo. 170. maném ál öntltl ,engem ne tanítsd (taníts)'! Uo. 127. — ma nwr)én lilém ,én téged megeszem (megeszlek)'. Uo. 97. ma worjén uéllém ,én téged megölöm (megöllek)'. Uo. 40. ma nr>r)én ua%sém ,én téged hívtam (hívtalak)'. Uo. 24. — murjilu sál'idUa! ,minket sajnáld (sajnálj) meg'! Uo. 155. murjilu dl iorémllá ,minket ne feledd (feledj) el'! Uo. 125. murjéu ál uél\ ,minket ne öld (ölj) meg'! Uo. 180. — mola-sirna ma ndyilán éálithllám ,mi módon sajnáljam (sajnáljalak) titeket' ? Uo. 155. ndyén ma sitna uoUtsdlám ,titeket én azért áldoztam (áldoztalak)'. Uo. 151. °ma riing'ilan nem huntst ussalam ,én titeket sohasem ismertem (ismertelek)'. NyK. 11:154. OsztjD. ^nérjat va%temen purjdemena ,mi ketten meghívunk titeket hozzánk'. FUCHS-PATKANOW, Laut- u. Foraienl. d. sűdostj. diai. 181. II. A vogul és az osztják tárgyas ragozású igealakok magyarázatában szintén abból az elvből kell kiindulnunk, hogy ezek is, miként a magyar és a szamojéd tárgyas ragozású igealakok, a következő alkotó elemekből állanak: igetőből, illetőleg idő-vagy módtőből és birtokos személyragból. A birtokos személyragok éppúgy, mint a velük egyeredetű alanyi személyragok, eredetileg természetesen csak névszói természetű tőhöz járulhattak, akár puszta névszói természetű, cselekvést vagy cselekvés eredményét kifejező tőhöz, akár igenévképzős tőhöz. A birtokos személyragok a tárgyas igeragozása szerkezet alapját tevő birtokos szerkezet elhomályosulása után (vö. a szerző értekezését: MNyv. 21:188) alanyszemélyjelölő ragokká lettek! Az alanyszemélyjelölő birtokos személyragokra vagy az esetleg hozzájuk csatlakozott másodlagos alaki elemekre idővel a mondat tartalmából tárgyra utaló szerepet értettek rá. A vogul-osztják tárgyas személyragokban sok esetben -l, -t elemet találunk, ezt nem vehetjük 3. személyű személynévmási eredetű 3. személyű tárgyjelölő elemnek, miként HUNPALVY és BÜDENZ nyomán szokták, hanem másodlagos elemnek kell vennünk, mely csak ráértés, ráalkalmazás (adaptatio) útján nyerte tárgyra utaló szerepét. Az a kérdés tehát, mi ez az -l, -t eredetére nézve a vogul-osztják