Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Klemm Antal: A vogul és az osztják tárgyas igeragozás 85

86 KLEMM ANTAL 3:277) és BUDENZ (UA. 314—15, 346—9) logikai szellemű magyarázata nyomán, hogy azokban a 3. személyű személynévmástőből való tárgy személyjelölő elem (-1, -t) rejlik, ahol pedig ma nincs külön alaki elemmel kifejezve az alany vagy a tárgy személye, ott ez az elem lappangásba jutott, kiveszett. I. Ez a logikai szellemű magyarázat azonban kezdte hitelét veszteni azóta, amióta kitűnt, hogy a magyar tárgyas ragozású igealakokban a tárgy személye eredetileg nem volt külön alaki elemmel kifejezve, s hogy azoknak az alaki elemeknek eredetét, amelyekre ma nyelvérzékünk ráérti a tárgyszemélyjelölő szerepet, nem a 2. és a 3. személyű személynévmástőben kell keresni, hanem azok másodlagos elemek, mégpedig részben igeképzők vagy hézagtöltő elemek, részben pedig analógiás fejlemények; továbbá hogy az alany személyét jelölő elemek a 3. személyű tárgyra vonatkozó tárgyas ragozású igealakokban a birtokos személyragokkal azonosak, s az ily tárgyas ragozású igealakok eredetileg birtokos szerkezetek tagjai voltak. Már MELICH azt állította, hogy a 3. személyű tárgy jelének a vogul és az osztják tárgyas ragozású igealakokban való megvolta „nem lehet eredeti állapot". MNyv. 9:249, 11:9; SZINNYEI pedig : „Aller wahrscheinlichkeit nach müssen die objektíven verbalformen des wogulischen und ostjakischen ebenso (wie die ungarischen) aufgefasst werden". FUSpr.-2

133. Nemcsak a magyar, hanem a szamojéd nyelvek tárgyas személyragú igealakjainak szerkezete is ellene szól a vogul és az osztják nyelv tárgyas személyragú igealakjainak HUNFALVY-BUDENZ-féle logikai szellemű magyarázatának. A szamojéd tárgyas személyragú igealakokban szintén nem utal a tárgyra külön alaki elem, s a tárgyas személyragok a szamojéd nyelvekben is azonosak a birtokos személyragokkal (vö. WINKLER, Samojedisch u. finnisch: FUF. 13:128). A jurák-szamojédban pl. a tárgyas személyragú igealakok a °ma^a-igetőből, amely CASTEÉN szerint (Gramm. d. samoj. sprachen 366.) tulajdonkép igenévtő, a következők: 1. Egyesszámi tárgyra vonatkozó igealakok: 1) egyesszámi alannyal: °madá-ű%

madá-r, madá-da;

2) kettősszámi alannyal: °madá-mi\ madá-ri\ madá-di'; 3) többesszámi alannyal: °madá-wa\ madá-r a'* madá-du' ,én vágtam őt v. téged, te vágtad őt v. engem, ő vágta őt v. téged v. engem' stb. Ezek mellé az igealakok mellé állíthat-