Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Németh Gyula: Az uráli és a török nyelvek ősi kapcsolata 62

AZ URÁLI ÉS A TÖRÖK NYELVEK ŐSI KAPCSOLATA 71 02? 'palack száda', É. ur)% 'mündung eines flusses'; IOB-OTJ 'ajtó' (%öt 'ház') | vog. "/?: kr>l-nft 'házajtó' (k"l 'ház') | zürj. om, vom 'mund, mündung, öffnung' | votj. im, em 'száj, nyílás' | cser. ay, ay 'nyílás, torkolat' | md. 02?-, ov- (oj-) : ojpkét (plur.);

ovks (ojkst

plur.) 'zabola' (= „szájadzó") | f. ove- 'ajtó'; ovela 'schlau' (eig. 'der einen mund hat' dh. 'gut antworten kann') | lp. vuoyas 'capistrum'. (G-OMBOCZ-MELICH, EtSz.; SETÁLÁ : SUS. Aik. XXX5

, 53

; „ SZINNYEI, NyH.7 48; máskép TOIVONEN: FÜF. XVII, 280-282.) cv> szamojéd: T. ydy 'mund' | Jur. nay, na? | Jen. e\ gen. eo' | 0. ay, oay, éay dk-, ák 'mund' ; árai, akai 'zaum' | K. ay 'mund'; ayna'd 'zaum, zügel' | Koib. an 'mund', agnet 'zaum' | Motor, ag-ma 'mund' | Taigi ay-de id. (PAASONEN, Beitráge FSL. 27—8.) w> török: ujg ayyz 'mund; Öffnung eines gefásses; ein enger bergpfad' | oszm. krm. azerb. ayyz 'mund, mündung, öffnung; (azerb.) recht, niacht, frechheit' | oszm. krm. kún ayyzlyk 'mund, öffnung eines geschirres; pferdegebiss' | csag. ayiz 'mund, mündung, öffnung' | sor, lebed ags 'mund, öffnung' | miser PAAS. aw§s \ kirg. kaz. krm. auz id. | balkár (PRÖHLE : KSz. XV) a'uz 'mund, schneide eines messers oder schwertes, schlucht, kluft, hohlweg', auzluk 'zaum' | tob. aus 'mund' | oszm. az | baraba ayys j khir. öz, ös J tuba, szag., sor as | tel. alt. üs | csuv. s§var 'száj' | jak. uos 'lippe'. Az ayyz végzete képző, amelyről dolgozatom első függelékében bővebben szólok. Meg kell azonban jegyeznem, hogy erre vonatkozólag más vélemény is van; BANG a Túrán 1928-i kötetében (310. 1.) a következőket mondja az ayyz fjéről: „Dualisches -z liegt vielleicht auch im gémeintürkischen namen des mundes vor: ayyz zu ay 'hürde' = ayyl, aul usw. Im jakutischen bedeutet uos -c ayyz lippe'; ayyz ware alsó möglicherweise 'die beiden hürden' (?). [A kérdőjel BANGÍÓI származik.] Vgl. das homerische epx^ ÓSévtwv, mit dem man das unsichere uig. syyyl zusammenstelle: 'pfahl' und 'zahn' (Wb. IV, 619; KB. S. 96 Anm. zu 461()).

B E magyarázat valószínűtlen: látjuk, hogy az ay- alapszó az uráli nyelvekben is 'szájat', 'nyílást' jelent. 5, 'lenni' finnugor: in. val- vol- (vala, volt, volna; ólt, ólna N.) | osztj. uvl-, UOA-, öl- | vog. al-, ol-, öl- j zürj. vei- | votj. vil- (val 'vala' | cser. §1-, ul- | md. ul'e- | f. ole-; fL. uol-, vei-. (SZINNYEI, NyH.7

154.)