Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Németh Gyula: Az uráli és a török nyelvek ősi kapcsolata 62

AZ URÁLI ÉS A TÖRÖK NYELVEK ÖS1 KAPCSOLATA 67 Megjegyzendő azonban, hogy hasonló ablativusi végzetek a legkülönfélébb nyelvekben előfordulnak. (PAASONEN : FUF. VII, 16 —17.) Lativus : *-k <» *-y. finnugor: osztj. (a tővégi magánhangzóval egyesülve) -a\ -a, -l: nana* 'nahe, in die náhe' {uan 'kurz, in der náhe befindlich'), péhka 'nach... hin' {pétele "hálfte, seite') | vog. -y, -%, -u : sisiy 'zurück, hinter' (sis 'rücken') | zürj., votj. 0: uh (^ *ulek) 'hinunter, unter' (ul- 'unteres, unterraum') | cser. -kd, -yd, -gd-: pelkd 'zu, nach .... hin' (pel 'seite, richtung') | f.I. alak 'nach untén' (ala 'das untere'). (SZINNYEI, Finnisch-ugr. Sprw.2

58.) <^ török: türk -ka, -ka (dativus, lativus): kayanka 'au khan', jazyka 'á la plaine', jirkd 'au pays' (THOMSEN, Inscr. 18, 19.); jylka 'en l'an', ödka 'au temps' (i. m. 176. 1.) | türk (leniszeji): -ya, -gd | j-török -ya, -gd, -a, -a (-ja, -ja), pl. oszm. dvd 'háznak, házhoz, házba, haza' stb. (civ 'ház'). (RADLOPF, Alttürk. Inschr. N. F. 62.) | jak. -ya, -yd, -yo, -yö, ~ga stb. -ka stb. -%a stb. -rja stb. BÖHTLINGK, 393. §. | csuv. (dativus-accusativus: 1. ASMARIN, Mat. 119. 1.) -a, -e (mássalhangzón és -w-n, -ün végződő szók után, pl. t's§vas 'csuvas' — tsővasa, tu 'hegy' — Wva), -na, ne (-a-n, -e-n végződő szók után), -je (-ja-, -i-n végződő szavak után). Lativus : *-s ~ *-& (-(- palatális magánhangzó). finnugor: m. (a tővéghangzóval egyesülve): -é, (illeszkedéssel) -d, -e, -a {-< -e, -a): felé, mellé, haza, bele | cser. -s: kus 'wohin' (ku- 'wer, was') | mord. -s: tolgas 'in eine féder' {tolga) | f. -s : alas 'hinunter' (ala 'das untere') = fVp. alez | lapp -s: oVkus 'hinaus' (vö. oVkün 'draussen'). (SZINNYEI, Finnisch-ugr. Sprw.2

59.) w török: -r (directivus): az ol 3. sz. személynévmás dativusa (lativus is!) a türkben és a kazániban: arja és arjar (arjaru is); a bu 'ez' mutatónévmás dativüsa a kazániban: myrja, myrjar, myrjarya; uo. a sul 'az' névmásé: surja, surjar, surjarya; kojbal bar, oszm. berü 'ide, felém, hozzám', vö. bdn 'én'; oszm. dysary 'ki, kifelé' -= *dys- stb., vö. BANG, Vom köktürkischen zum osmanischen. I. De különösen föltűnő némely fgr. és török képző egyezése, így elsősorban a deverbalis nomenképzőké: fgr. *-p cv> *-/?: f. eldvd 'élő', m. futva <» török -p : oszm. gidüp 'menvén' (ó-oszm.: 'menő' [igealakokban]) (git- 'menni'), orkh. bolup 'lévén' (bol- 'lenni'). 5*