Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - II. 1

eo TOLNAI VILMOS tetők" közé tartozott, akik nem riadnak vissza az újítástól, de szélsőségeitől tartózkodnak. Műve első szakaszában a szavakról beszél. Az új szavak csinálásakor három törvényt kell követnünk: 1. „az újj szavakat, ha idegen nyelvből formáljuk, formáljuk abból illendően, nemzetünk nyelvéhez erőltetés nélkül alkalmaztatva". 2. „ne tegyünk az újj szavak formálásával a' nyelvenn' erőszakot". 3. „a' szavak heljes formálása mellett vigyázzunk arra is, hogy újj szavainknak, ha tsak lehet, ne légyen homályos 's kétséges értelmek". Nem helyesli a régi szavak felújítását; poétának, orátornak és historikusnak még néha szabad, de matematikusnak, teológusnak nem. Az igaz magyarnak nem sok szüksége van új szavakra; az idegen tudományos terminusok helyett óvatosan éljen új szóval. — A második szakaszban rostálja az idegenszerű szólásokat. — Példáit nagyrészt PETHE FERENC Nemzeti Gazdájából és Földmívelési Kímiájából, PERKCSENYI NAGY LÁSZLÓ Orithiá-jából, meg HBLMEczinek KAZINCZY műveit hirdető Jelentéséből1

) veszi. SÍPOS tudományos képzettsége fogyatékos, de igen tiszta ós erős a nyelvérzéke, jó megfigyelő és aprólékos pontossággal dolgozik ; egyéb, részben nyelvészeti munkái is erről tanúskodnak. Nézeteihez nem ragaszkodik konokul s egyáltalán nem tartozik a Debreceni Grammatika esküdt hívei közé, mint KAZINCZY és köre hirdette.2

) 147. KAZINCZY bírálata. 1817. KAZINCZY ZSOMBOEI értekezését mellőzve együttesen bírálja BEREGSZÁSZI ós SÍPOS értekezéseit.3

) A bírálatban újra hadat üzen, nemcsak a két tudósnak, hanem az ortológia egész táborának. Mint az egész harcban, itt sem annyira a részletek érdeklik őt, hanem az elvi ellentét, mely köztük van. Szemükre veti, hogy nem ismerik az idevonatkozó irodalmat: Kis, PÁNCZÉL értekezéseit, az ő Philologiai Excursióit DAYKA és BÁRÓTZI életében. BEREGSZÁSZI az etimológia törvényeit fejtegeti s a szokás parancsolatjait és tilalmait magyarázgatja. Ezek szükségtelen dolgok, „mert a'mi íróink ... tudva 's akarva távoznak-el az Etymologia 's a'Szokás'törvényeitől . . . A' Szép-író nem ismer főbb törvényt, mint azt, hogy írása Szép legyen. Valami ezen igyekezetét segélheti, az neki mind szabad; akár engedi a' Grammatica és a' Szokás, akár nem. . . Sőt az író páran') Szövege Kaz. Lev. XI, 534. 2) Vö.

KÖLCSEY Mind. Műnk. IX, 154, 174. 3) Tud. Gyűjt. 1817. XU, 87.