Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - II. 1

A NYELVÚJÍTÁS 43 126. Tövisek és Virágok. 1811. Hogy az íróknak a „fentebb" stílusra példát mutasson, KAZINCZY kiadta Marmontelt és La Eo chef oucauld-ot; hogy a Debreceni Grammatikát ellensúlyozza, egy grammatikát tervez, KÉVAI alapján, de szabadon az ő rideg történeti felfogásától. Leveleiben és bírálataiban egyre hangoztatja elveit, melyeket a görög epigrammák hatása alatt (1809, december) szintén epigrammákba foglal. Hallotta hírét KLOPSTOCK epigrammáinak és SCHILLER-GOETHE xéniáinak, tudja, hogy ezek irodalmi és esztétikai irányúak, de addig nem férhetett volt hozzájuk.1

) így pusztán a görög mintákra támaszkodva kezdi irogatni versikéit, szerte küldözgeti őket barátainak, akik örömmel üdvözlik a finom, sokszor igen csípős apróságokat. Eleinte Nyilak fölírással költeményeinek gyűjteményébe szánja, majd Nyilak és Virágok címmel már külön kiadásukra gondol, végül a Tövisek ós Virágok névben állapodik meg, néhány írói arcképet és az ósdiakat gúnyoló, aristophanesi kart: A békák-at fűzi hozzá. A kötetke 1811, februáriusában, meg is jelent.2

) A cím virágai az esztétikai tárgyú epigrammákat jelentik, s a haladni vágyó és tudó írókhoz vannak intézve tanításul; a tövisek az ósdiak maradiságát ostorozzák. A gyűjteményben lévő 31 darab közül 9 mondható szorosabban a nyelv ügyét érdeklőnek (A' kész írók. Soloecismus. Synizesisz. A' nehéznyelvű. Orthoepia. Szokott és szokatlan. A' neo- és palaeologusz. Az iskola' törvényei. Purismusz). A lélektelen íróra, aki gondolkodásban és nyelvben egyaránt elmaradt, szól az Epigrammai morál: „Csipd, döfd, rúgd, valahol kapod a' gaz latrot! Az illyet Ütni, csigázni, 's agyon-verni (nevetve) szabad". E gyűjteményből kihagyott és később készült epigrammáit egy második kiadásban az előbbiekhez akarta fűzni: Virágok és gyomok címen. E kiadás azonban nem lett meg.3

) E kiadáshoz készült előszavában a költő maga magyarázza szándékát és céliát: „Ezek a grammaticai és aestheticai epigrammák elsőben Patakon 1811-ben jelentek meg. Az'vala czélom írásokban s kiadásokban, hogy némely megtévedéseinket a nyelv és literatura körül felfedjem ... A per melyei az epigrammák, s az ezekkel egy esztendőben megjelent, VITKOVICKIIOZ írt epistola . . . indítottak, javára van nyelvünknek és literaturank') Lev. VIII, 340, 378. 2) Újra, bevezetéssel

és magyarázattal: Kégi Magyar Könyvtár XX, 1902. 3)

Ki vannak adva jegyzetekkel ABAFI Nemzeti Könyvtárában, K. F. összes költeményei I. kötetében.