Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - II. 1

SÍI TOLNÁT VILMOS rögtön elfogadták és terjesztették.1

) A

szellem szót KAZINCZY úgy látszik még a pályázat előtt csinálta, mert mikor VITKOVICH KAZINCZYÍ róla tudósítja (1810, jan. 26), ezt írja: „HORVÁT és én is a Te Szellem-eáet canonisáltuk". Ugyanekkor csinálja KAZINCZY a szerény szót is; az egyetem-et, melyet előtte már VERSEGHY is elvont az egyetemben határozóból, tőle függetlenül alkotta meg. A pályázat jelentősége azonban nem annyira két új szó kitalálásában, hanem egyébben van. Az eddigi pályatételek elméleti kérdéseket tűztek ki a nyelv fejlesztéséről és bővítéséről; irányuk többé-kevésbbó ortológus volt: a nyelv védelme az elharapódzó neológia ellen. A PuKY-BALLA-féle pályatétel az első, határozott megnyilvánulása az új szavak alkotásának közérzéséről. Nem elvekről, hanem tényekről volt itt szó; a közszükség parancsa, hogy az elmélet meddő teréről a gyakorlati cselekvésre kell áttérni; egyszersmind alkalom KAziNczynak is, hogy nagy harcát megkezdje. Irodalom: PÁPAY S.: Magy. lit. estn. 1808, 420 ; NyÜSz. egyetem, szellem, szerény címszók alatt; Kaz. Lev. VII.—X. BALLÁ, PÜKY, spiritus, universitas címszók alatt; KARDOS A.: MNy. II, 276 A szépirodalom s a nyelvújítás. 115. A tudományos szakirodalomban látszólag az ortológia volt a győztes. A Debreceni Grammatika rideg, tételes álláspontja csak kevéssé szelídült a KuLcsÁR-féle pályázat jutalomfeleleteiben, PÁPAY SÁMUEL Literatura Esméretében s a többi eífajta iratban, mely a szent hagyomány, a grammatikai szabályokon túl semmi jogot nem engedett az írónak. Az élő irodalom azonban az elméleti korlátokkal nem sokat törődött. MÉSZÁROS Kartigámja, BARTZAPALVI Szigvártja, DUGONICS Etelkája sokkal biztatóbb példa volt, semhogy az iskola és a tudomány szigorú intelmei az írókat ama közkedveltségű művek követésétől visszatarthatták volna. Az irodalmi termelés egyre dagadó mennyisége elborította az aggodalmaskodó elméletet és a pör elintézését az életre bízta. 110. PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM a költő, már Psychológiájában (1789, megj. 1792) a tudományos műnyelv egyöntetűségét és egységét hangoztatja. Ha első pillanatra nem látszanak is alkalmasaknak az J) Később a

Muzárion-b&n 1833, 234, a kérdések, ítéletek és Kazinczy dolgozata mind megjelentek.