Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

A NYELVÚJÍTÁS 201 a nyelv alkatán, s ha úgy szabad mondani, csontozatán nem tűr változtatást. .. ez a legvakmerőbb neme az újításnak." x

)

VAJDA is új nevet ad a hónapóknak: telelő, télhó, télutó, melyek félig-meddig megmaradtak a köztudatban s a naptárakban ma is használatosak. VAJDÁnak ezrekre menő új szava közül csak ideiglenesen élt a dalár (az -ár képzőt a madár-\>ó\ vonta el), az ébrény, még ma is előkerül a tápszer; a többit feledés borítja. HANÁK KER. JÁNOS könyvei: Természetrajz elemei (1845) és Természetrajz (1846—48) a XIX. század második felének szolgáltatta az állat-, növény- és ásványország neveit SCHUSTER-PÓLYABUGÁT elvei szerint; a foltos nyaJcorjány, a fiahordó górugrány, a szegélyes merüly, a bagifana borzon, az ólomfényle és horgany-tünle, az ő könyveiből gyötörte évtizedekig a tanuló ifjúságot. Az alapelv az volt, hogy mindennek kell magyar nevet adni, akár b e 1 h o n i, akár külhoni lény a megnevezendő. Irodalom: SIMÁI Ö. A magyar hónapnevekről: MNy. VI. 414. — BÁRDOS R. Nyelvtiszt. tör. 112, 142. — SZIGETVÁRI, Vajda P. MNy. IX, 88. 180. A szócsináló k. A szócsinálást önmagáért űzte SOMOGYI ANTAL, aki Szók (1844) c. füzetében régi szavak cégére alatt akarta a maga koholmányait a közönség nyakába varrni. Harminc évvel később egy „tudományos" értekezésben: A nyelv huszonnégy hangjáról (1871) és a Régi magyar énekek (1873) két füzetében — olynemű, de ügyetlenebb koholmányok, mint MACPHERSON Ossziánja és HANKA Königinhofi kézirata — újra kísérletet tesz. Ezt követte a Karacsay-kódex, melynek énekei közül hat a zilahi Tuhutumemlékre került. A nagy port felvert ügyből kiderült, hogy SOMOGYI ANTAL szó-, ének- és kéziratfelfedezései mind koholmányok. A szócsinálás a 30-as, 40-es években olyan általánossá lett, hogy asztaltársaságok és körök szívesen foglalkoztak vele; ezt rendesen törhetetlen purizmussal kötötték egybe, egy-egy krajcár vagy garas büntetést róván ki minden idegen szóra. (vö. TÓTH B. Anekdotakincs. VI, 35. Az emporium). A vitákat azok a szóajánlatok táplálták, melyek a lapokban megjelentek (ez már BARTZAFALvi-nak is eszméje volt); pl. a Pozsonyi Hírnök 1845-i évf. 15. számában HÜSZTHY KÁLMÁN ajánl „néhány nyelvtisztítási újdonúj terméket." Az ajánlott szókat VIRÁNYI nagyon rosszaknak találta, a szentmártoni >) Vör. OM. VI, 322, 370.