Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

A NYELVÚJÍTÁS 199 címszavakat. A cikkekben egyszerű szótári értelmezések közt (SCHUSTER és BüGÁT-féle) alaktani fejtegetések (1. abád, acs, ag, ony, elmély, életmű, ü, ráng, bar, tanár, tyú); szómagyarázatok, (1. hideg, nádra, garat, csöndész, ir, szirony, vermes); szótörténeti adatok (1. egyed, éptan, izom, gyógyász, egyedülös, orvos, titoknok, tömeg). A sok furcsaságnak nem mind BUGÁT a szerzője*) az Akadémiában minden héten nyelvészkedő, szócsináló ülés volt s ezeknek lelke BUGÁT 2

); innen is sok került a Szóhalmazba. A tömérdek furcsaság közt azonban van igen sok értékes anyag is, melynek kibányászása megérné a ráfordított fáradságot. A magyar természettudományi és orvosi nyelv megnyomorítása azonban az ő nevéhez fűződik; elveit később 1857-ben, Szócsintan-ában az egész nyelvre akarta kiterjeszteni. Ekkor azonban „rendszer"-ének nyaka szegett; minthogy belőle indul ki az új ortológia, erről alább lesz szó. Hogy a maga kora hogyan ítélte meg BUGÁT működését, arról VÖRÖSMARTY magasztaló ismertetésén kívül legékesebben szóló tanú TOLDY FERENC, aki ezeket mondja róla a „műnyelvi nagy reform"-mal kapcsolatban: „ezen időszak utolsó éveiben, egyetlenegy férfiú sugallatszerű, bátor felléptével indult meg azon döntő hatású reform, mely az öszves tudományok terén a szabatos, világos, könnyű, sőt elegáns nyelvi előadás, s ez által azok szorosan tudományos tárgyaihatása feltételeit örök időkre megteremtette. E férfiú BUGÁT PÁL ... volt, s az általa gyakorlatilag kivívott műnyelvreform, irodalmi történetünknek egyik legkihatóbb eseménye... helyesen szólnia RÉVAI, szépen KAZINCZY, műszabatosan BUGÁT PÁL tanították a nemzetet". Ez nem egyéb, mint UNGVÁRNÉMETI TÓTH LÁSZLÓ híres epigrammájának kibővítése (1. 159-pont).3

) Habár a nyelvtudomány ítélete azóta megváltozott, tagadhatatlan, hogy vannak érdemei. Bizonyítják, ha egyéb nem, ma is élő szavai: adag, agy (= agyvelő), ájuldoz, áthasonít, bálna, bonc-és összetételei, bura, cseppfolyó, csipesz, delej, dögvész, dudor, éggömb, ellenszenv, elnök, eredmény, foncsor, földgömb, földtan, garat (pharinx), górcső, gyógy- és összetételei, gyülemlik, hajlam, halottkém, helyrajz, higany, hőmérséklet, ideg, inga, intelem, ízület, izzadmány, kedély, kóros, kórjel, kórtan, kórtünet, közeg, közérzet, labdacs, légcső, mozgékony, mozzanat, működik, műtét, nyomda, nyúlékony, x) Saját szavait a Szóhalmazban a cikk végén

6-vel jelöli. 2) MNy. IX, 192. 3) Magy. nemz. irod. története. 1864, 105. §.