Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)
Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161
198 TOLNAI VILMOS kül bonctudományi szótárral, éppúgy mint KOVÁTS MIHÁLY ugyanakkor megjelent Medicina forensis-e. BUGÁT a Tud. Gyüjt.-benx ) KOVÁTS szótára A betűjének műszavait bírálja és összeveti a saját szavaival. Azután megindítja ToLDYval az Orvosi Tár c. tudományos folyóiratot (1831-től), kiadja Kórtudomány-át, Éptan-át, HAHNEMANN Homoeopathiáját (1830) és még hosszú sorát az orvosi könyveknek, melyekben mind jobban belemelegedik, nem a nyelvújításba, hanem a valóságos szócsinálásba, és ScHusTEítrel együtt a szócsonkításnak, képzésnek és összetételnek egész új rendszerét dolgozza ki. ALMÁSI BALOGH PÁL útját akarja állni e valóságos nyelvrontásnak2 ), de hasztalanul. KAZINCZY sem érti BUGÁT nyelvét: „kell e minden terminus technicusnak magyar név. De Prof. BUGÁT Úr erre azt felelhetné, hogy jobb nevet adni neki, mert úgy lesz neve ; 's nem lesz, ha nem adunk. így leve sok szónk, mellyet elejénte senki sem akara érteni, 's most minden ért." A legkomolyabb felszólalás LOVÁSZ IMRE orvosé: Értekezés a' magyar nyelvújításról, és annak némely nevezetesebb hibáiról.3 ) Három fejezetben foglalkozik tárgyával: 1) szükséges-e a nyelvújítás? — felelete: szükséges; 2) helyesen jártak-e el neológusaink ? — igen sokszor nem; 3) melyek a hibák ? — itt tizenkét pontba foglalja össze a vétségeket. LOVÁSZ „a' nyelvrontás epocháját" DUGONICS Tudákosságától számítja; értekezésében azonban csak a legújabb irodalmat bírálja: BUGÁT könyveit, az Orvosi Tárt, HELMECZI Jelenkorát, FÁY Bélteky-Házát, SZÉCHENYI Világát, a Conversations-Lexicont, HORVÁTH ENDRE Árpádját, s az újabb lírai költőket: „kiknek írásait... beteges phantasia, hideglelős hagymáz 's nyavalygós érzelgés bélyegzik." BuGÁTot azonban sem BALOGH PÁL, sem LOVÁSZ nem riasztotta vissza. 1843-ban adja ki Természettudományi Szóhalmaz-át, „összegyüjté, és szószármaztatási elvekkel vegyíté", amint a címlap mondja. Egész szótárirodalmunk legérdekesebb műve ez; a leghihetetlenebb furcsaságoknak ós a legkitűnőbb ötleteknek csodálatos zagyvaléka. Húsz esztendeig gyűjtötte az anyagot szerzője, FÖLDI „merészebb" újításaitól kezdve a maga koráig, szaktársainak és író kortársainak segítségével, kiknek sorában KISFALUDY, VÖRÖSMARTY, BAJZA, CZUCZOR, HELMECZI neveit is olvassuk, ő maga 40,000-nél többre becsüli a ») 1829, VI, VII. 2) Tud. Gy. 1830. III, IV és Vissza-igazítás 1831. a) Tud. Gy. 1834. X. és Kül. ny. Magyar Nyelvújítás Hibái 1835. •