Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

A NYELVÚJÍTÁS 197 főképpen az újságírás nyomában tűnnek elő s mind a kialakulóban, forrásban lévő új nyelvet s a vele egyre jobban megbarátkozó közönséget szolgálják. Irodalom. Teljes jegyzékük: SÁGI ISTVÁN, A magyar szótárak könyvészete. 1922. A M. Nyelvi Társ. kiadványai 18. sz. 178. A természettudományi műnyelv. Természetes, hogy ennek a hirtelen fejlődésnek igen sok kinövése volt, de egy téren sem annyi és oly szembeszökő, mint a természettudományi és az orvosi műnyelvben. Ez okozza a harmincas évek kisebbarányú vitáit és rejti azt a csírát, melyből később az új ortológus-neológus harc sarjadt. A köztudatban e mozgalom BUGÁT PÁL nevéhez fűződik, de részes benne KOVÁTS MIHÁLY meg SCHUSTER JÁNOS is. KOVÁTS MIHÁLY már a XIX. század elején buzgólkodik a természettudományi műnyelv magyarosításán (A gyenge élet 1802; Ghemia 1804—1808; Lexicon Mineralogicum 1822), de igazi jelentőségre csak most tett szert, mikor törekvéseiben társakra talált és egymásután adja ki a műszavak százait tartalmazó könyveit (Medicina forensis 1828 szótárral; Magyar Patika 1885, chemiai szótárral; Háromnyelvű... műszótár 1845—48). SCHUSTER JÁNOS különösen a gyakorlatban, gyógyszertani előadásain terjeszti a vegytani és gyógyszerészeti műnyelv magyar szavait. Neki van főrésze a Gyógyszerek árszabása 1829 című műben, mely szinte egy csapással magyarrá akarta tenni a gyógyszertár nyelvét. VÖRÖSMARTY diadallal és hálával üdvözli e művet, mint művelődésünk és magyarosodásunk e tanuját és eszközlőjét.1

) Az ő ötlete — bár csírái a Bebreczeni Füvészkönyvben, NYULAS FERENC könyvében, sőt a Debr. Grammaticában lelhetők — az elemeknek és vegyületéknek továbbképzése valamely elem meglévő nevéről leválasztott darabjával, úgyhogy az új szó bizonyos vegyi sajátságot jelentsen. Az arany-ről leválasztja az -any -eny véget (= a latin -í^w-mal), ebből képezi a tiszta fémelemek neveit: vasany. így keletkeznek továbbá a rezeny, rezecs, rezeg; vasany, vasacs, vasag stb. sorok, a sav (acidum), savitag (deuteroxydum), savitacs (protoxydum), savító (oxygenium) csoportok, a kénsav (acid. sulfuricum) és kénessav (acid. sulfurosum) megkülönböztetése. (L. Tud. Gy. 1829. VI, 84, kis vegytani műszójegyzék). BUGÁT PÁL első műve a Bonctudomány két kötete (1828) függelé») Tud. Gy. 1830; Ö.-M. VI. 225.