Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

194 TOLNAI VILMOS magyar beszéd' ELSŐ érdeme abban áll, ha az magyar beszéd ... DÖBR. Egyszínűvé, KAZ. Sokszínűvé akarja tenni a' Nyelvet. DÖBR. semmit nem tűr a' min idegen szag van, bár a' szag és szín kedves: KAZ. Kész elfogadni mindent a' mi idegen, ha szép, és ha nálunk is szép marad ... Én in praxi hibázhattam, tüzem sokszor elkapott, 's többet tettem mint kellé: de theoriámért felelek." Széchenyi és a nyelvújítás. 175. A M. T. Akadémia megalakulásakor elfogadta RÉVAI nyelvtani rendszerét és KAZINCZY nyelvújítását. Tagjai szinte kivétel nélkül KAZINCZY tanítványai, költők, írók és irodalmi emberek. Az ortológia utolsó képviselője, DÖBRENTEI GÁBOR, KAZINCZY halála után nem hangoztatta ortológus elveit, hanem új szavakat javasolt a Tudós Társaság ülésein; úgy szintén SzÉcHEN-nnek, ki neki is odaadta fogalmazványait áttekintésül, de rajta kívül KISFALUDY KÁROLY, HELMECZI, FOÖARASI, OROSZ J. TASNER A. és mások tanácsát is kikéri. SZÉCHENYI, mint mindent, a nyelv kérdését is, a nemzet egész életének szempontjából fogja föl. A Világ-ban (1831) külön fejezetet szentel a magyar nyelvnek. A szertelen purizmusnak ellensége; a szükséges idegen szavakat úgy tekinti, mint az ország jövevény lakóit, kik meghonosodtak, magyarrá váltak. A nyelv fejlődését és fejlesztését szükségesnek látja, mert „ha van a' nemzeteknél egy bizonyos aggság vagy halál jele, az semmi egyéb, mint ha nyelvök holt, vagy többé nem haladhat." A nyelv fejlesztése, bővítése szükséges. Az elmúlt harcok kiderítették valamennyi módját, a nekilendült irodalom igazolta őket. Ki fog dönteni az újítások dolgában! Sem az országgyűlés, mert annak egyéb fontos dolga van; sem a tudós társaság, mert annak dictatori areopagjának nem veti alá magát a nemzet, attól csak javaslatokat várunk; sem a k ü 1 f ö 1 d ; sem egyesek, hanem a nagy közönség, úgy, „hogy mind az, mit idő, szokás által rabjává teend, magyar lesz, az ellenben idegen marad, a' mit nem fogad el." A munkát pedig végzi a szógyárnok, szóbányász, szósimító és tisztító s ki őket kárhoztatja, útjában áll a nemzet csinosodásának. SZÉCHENYI újításait eddig nem lehetett kimutatni, nemcsak roppant nagy számuk miatt, hanem azért sem, mivel a szövegeiben előforduló új szavak és kifejezések rendszerint nem az övéi, hanem valamelyik tanácsadójáé. A kéziratoknak ily irányú átkutatása eddig