Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

A NYELVÚJÍTÁS 195 még csak részben történt meg. Az eddigi szövegvizsgálatok, az Akadémia SZÉCHENYI-múzeumában lévő fogalmazványok áttanulmányozása azt mutatják, hogy minden fölösleges idegen szó helyébe szívesen írja a javasolt magyar szót, a kelletlen hosszúakat felcseréli rövidebbekkel, a körülírást egyszerű szóval. Sokszor egyegy szóért behatóan tanácskozik szakértőivel. Röpirataival számtalan közjogi, gazdasági, műveltségi szó kerül forgalomba és a köztudatba. A negyvenes évek politikai vitái, a hírlapok nyelve az ő műveiből táplálkozik. Legismertebb az ön névmás, melyet ő tett meg általános megszólításnak a Sie, vous, you példájára. 0 nevezi el az ország fővárosát Budapest-nek. A művei által elterjedt szavak közül a legismertebbek : alapítvány, alapul, aránysúly, behozat, birloktalan, bizottság, biztosító intézet, bonyolít, Budapest, csáb, egyensúly, életbeléptet, ellenhatás, érdekes, felesleg, fontólat, fölszámolás, fölszínes, gépész, gőzerő, gyanútlan, hangulat, hatóság, idomít, ildom, intézkedik, javaslat, kislelkú, kitermeszt, korlátlan, körlet, közszelem, lolvagias, másodlagos, megpendít, menet, minősül, műszerész, ön, összpontosít, rendelkezik, rendsor, részlehajlatlan, részvény, sajátság, semmit, szájhős, szerződés, találékony, tébolyda, telivér, termel, tulajdonjog, vázrajz, viszonylag, vonat, zendület. Irodalom: VISZOTA GYULA, Széchenyi nyelvéről: MNy. XII, 49 ; XX, 116; Szily-Emlék 90. — TOLNAI V. Széchenyi és a magyar nyelv: B. Szemle 1919,147 és SZÉCHENYI Eszmevilága III. köt. — SZILY KÁLMÁN, Szójegyzék a Hitelhez és a Világhoz. Sz. Munkái. A M. T. Akadémia kiadása. I. 1904. — PÜTHOKY IMRE, Budapest. MNy. VIII, 172. — Vas. Újs. 1864, 502. Az Akadémia és a tudományos műnyelv. 176. Az Akadémia és a nyelvújítás viszonyát legjobban megítélhetni a szótári munkálatokból, melyekkel a Tudós Társaság működése megindult. Már az évkönyvek s egyéb kiadványok is mind arról tanúskodnak, hogy az Akadémia teljesen magáévá tette a nyelvújítás eredményeit. Minthogy pedig BESSENYEI Jámbor Szándéka óta minden akadémiai tervnek lényege a szótár, a nyelv* tan és a könyvtár volt, az Akadémia is ezeknek megvalósítását tűzte ki főfeladatául. A Nagy Szótárt megelőzték a kisebb szak-és műszótárak, melyeknek elkészítése a szakbizottságok kötelessége volt. Az utasításokat tervezet és megbeszélés alapján VÖRÖSMARTY és TOLDY FERENC fogalmazta meg; ezek szerint minden tag följegyezte a tudományágában a maga készítette szavakat, s a műszók mellé 13*