Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

188 TOLNAI VILMOS kurtításait.1

) CziNKÉt védeni igyekszik

MÁRY PÁL,2

)

de bár egyes kurtított szavakat helytelenít, másokat mint szükségeseket és szépeket ajánl. — ISOKRATES glosszáinál azonban sokkal nagyobb felzúdulást keltett SCHILLER Haramiáinak fordítása (megj. 1824, jan. 15), melynek szertelen szócsonkításai, idétlen összetételei, erőszakolt idegenszerűségekkel tűzdelt, ficamodott nyelve ma is azt az érzést kelti, mintha WÁNDZA Ámorját, vagy a Mondolat és a Felelet stílusparódiáit olvasnók. Ezt már KAZINCZY is sokallotta s köszönő levelében ezt írja: „Kell e ez a' sok?"3

) Fellengős ajánlás

BAJZÁIIOZ előzi meg a fordítást, bezárja pedig egy „Utánszó" melyben a nyelvújításban mérsékletre int, a túlzást károsnak mondja, szóval csupa olyan elvet fejteget, melyet fordításában ő maga szeg meg leginkább. TOLDY új szavai közül is nem kevés ment át a köznyelvbe, különösen azért, mert legtöbbje TOLDY Handbuch der ungrischen Poesie (1828) című nagyfontosságú művének függelékébe került, hol FENYÉRY GYULA összeállította a nyelvújítás szavait (ez az első, nagyobb ilyen szójegyzék); továbbá a Tudós Társaság Zsebszótára útján (1835, 1838), melyet VöRösMARTYval TOLDY szerkesztett. Közkeletű szavai: aggály, bámulat, borzadály, döbbenet, engedély, irányzat, köpeny, mérleg, szendeség, utánzat,- — alapfeltétel, évtized, hőstett, színhely, szószék, zsebpénz; — ábrándos, gyöngédtelen, rendkívüli, üdvös, ünnepélyes: — díjaz, elméi, hasonít, hiúsul, rejlik, sikerült száműz, trónol, torzít. 168. Ugyancsak 1824 elején jelent meg KOVACSÓCZY MIHÁLY Aspasia-jának első (és egyetlen) füzete, melynek mind prózája, mind verse hasonló módon tele volt a legképtelenebb újításokkal. — A Haramiáknál talán csak egy furcsább könyv van még ez időben: ERDÉLYI JÁNOS Grúnyortzák (1825), mely máig is irodalmi és nyelvi rejtvény. Irodalom: SZARVAS G. A nyelvújítás apológiája. Nyr. IV. 347; X. 215. SIMÁI Ö. Toldy Ferenc tavaszi virágai: MNy. XIV,1H, 187. — BÚZÁS Gr.: Nyr. XXXV, 405. — HORGER A. Erdélyi Gúnyortzái: Nyr. XXXVI, 180. 169. KAZINCZY Sallustiusa és DÖBRENTEI támadása. A széphalmi mester e túlbuzgó hívei visszatetszést keltettek nemcsak az ortológusok közt, hanem az újítás barátjaiban is, kik attól féltek, J)

Kaz. Lev. XVIII, 503; XIX, 82. s)

Tud. Gy. 1823. VIII, 107, 3)

Kaz. Lev. XIX, 45.