Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

184 TOLNAI VILMOS az író önkényének határául a nyelv természetét ismeri el, gyakorlatban SALLusTius-fordításában még sem tesz le egészen fordító eljárásáról. Mikor KISFALUDY KÁROLY műveit olvassa, dicséri velős • magyarságát, nyelvünk szép virágait, de főképen a francia és német nyelv erej'ét és kecsességét, melyet hozzáj'uk kapcsol. Érdeme azonban az, hogy példáj'a fölbátorította az írókat, hogy a nyelv természetének korlátain belül merjenek olyan új stilisztikai kapcsolatokat, melyeket az ortológus grammatika mindig tiltott volna. A romantikusok, főleg VÖRÖSMARTY színmagyar, de végtelenül merész kifejezései KAZINCZY nélkül nem születtek volna meg. Stílusújításaiból példákat idézni e helyen céltalan, mivel még főformáit sem lehetne bemutatni; föl vannak dolgozva az alább felsorolt irodalomban. KAZINCZY újításainak jelentősége azonban nem merül ki a nyelvi jelenségekben. Reformátori működésének a nyelvújítási harc csak leghatalmasabb eszköze a nemzet általános művelődésének megújításában. 0 is osztozik kora aggodalmaiban, ő is ismeri HERDER jóslatát; de nem osztozik a csüggedésben, hanem törhetetlen hittel fog a nemzetmentő munkához, a haladás céljainak kitűzésében és eszközeinek megszerzésében1

). Ezért válik

ő a XIX. század tizes és húszas éveinek szellemi vezérévé; ezt ellenfelei is érezték és meghajoltak felsőbbsége előtt. így lesz előkészítője annak a kornak, melyet reformkornak, SZÉCHENYI korának nevezünk. KAZINCZY tudatosan mérhette törekvéseit és eredményeit SZÉCHENYI óriás terveihez, mert a maga folytatását látta benne (Epistola Széchenyihez 1831). Mint a haladás apostolát legméltóbban jellemezte GYULAI PÁL a róla mondott emlékbeszédben. Irodalom: VÁCZY JÁNOS, A nyelvújítás győzelme : Akad. Értek. 1909; Kazinczy Levelezésének bevezetései a XV — XVIII. kötethez. GYULAI PÁL : Polemikus levelek, 1857. 1. Krit. Dolg. 1908, 261, 381; Emlékbeszéde Kazinczyról 1857. IMRE SÁNDOR, K. nyelvújítása: ARANY Figyelője 1861—67; SZVORÉNYI, Feji. tün.l 17; HALÁSZ IGNÁC, K. mint fordító: Nyr. XII, 159 sk; RIEDL FR. Kazinczy és a német irodalom: B. Szemle. XVIII, 120, 1878 ; RADÓ ANTAL, K. idegenszerűségei: Nyr. XII, 364 sk. KOMÁROMY LAJOS, Észrevételek: Nyr. XIII, 73; SIMONYI Zs. A nyelvújítás és az idegenszerűségek: Akad. Értek. 1891; SÍMAI ÖDÖN, Kazinczy F. nyelvújítása: M. Ny. V—XIII; új szavai: V, 265 ; l)

BERZEVICZY GERGELYnek írja: ... kaczagom, a' mit Herder valahol a' magyar nyelvnek s népnek elenyészése felől jövendöl. Herder hamis próféta. A' magyar nyelv és nép elenyészni nem fog soha ..." (Kaz. Lev. XXII. 259).