Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Kisebb közlemények - Rásonyi Nagy László. Török eredetű helynevek. (1. Börgönd, Bergengye. – 2. Mergen. – 3. Kondakor. – 4. Kojan. – 5. Teskánd, Tacskánd) 464

46 a KISEBB KÖZLEMÉNYEK delkezésre még néhány adat.1

) 1225-ben Béla királyfi „considerantes ... multitudinem servitutis Chakani, fili Mérgen" fölmenli a körösi vár szolgálata alól (SMICIKLAS, III. 247). Csákány a magyarban is török eredetű (besenyő vagy kún) jövevényszó, s mint török személynév az anyaországban is előfordul (NyK. XLVI. 130). A másik figyelemreméltó körülmény pedig az, hogy Mérgen Radogostic birtokügyében 1238-ban, mint tanú »quondam Michi de Pecenego" szerepel. Ami mármost a Mérgen nevet török szempontból illeti, azonos az újg. sor, trkm. leb. margan <x> kirg. sag. mergan <x> tel. marban <x> leb. pargdn oo jak. margan, bdrgan <x mong. mérgen °o mandzsu margan (RADLOFF, PEKARSKIJ) szóval, melynek jelentése általánosan ,lövész, nyilas', e mellett a legtöbb dialektusban még ,ügyes, hatalmas (.40BKÍH, BaaeHHÖ), ,erős ember' (CUASLHI, Verb.) a kirgizben .okos, erős férfi' (BUDAGOV), sőt a jakutban ,hős' (BUTUSA PEKARSKIJ). Mint a köznévi, úgy személynévi használata is igen elterjedt: kirg. Kara Mérgen (PANTUSOV, Materiali), ugyanez mint kurgánnév a Balchas-tótól délre. (Izyj. Imp. Russk. Geogr. Obsc = IftGO 1904), mint egyéb helynév: Mérgen- Jaman Khivában (Journ. of the Roy. Geogr. 8oc. 1876, WOOD térképe), turkm. Mergenkuduk a Kara-Kum déli részén (P. M. 1887 Taf. 12). Továbbá mint személynév, hogy csak néhányat ragadjak ki a temérdek adatból: bar. Kadys Margan (-= hat- ,hart werden, fest werden'); abak. Kan Pargdn (RWb. H. 223); kojb. Ai Mirgan (CASTRÉN, Koib. Gr. 203); kirg. Toktagul Mergan (Pr. III. 64); Mérgen Ahmad STEIN AURÉL vezetője Keletturkesztánban (Serindia, 1541); a mongol őstörténetben: Dobun Mérgen, Burcikitaj Mérgen (BLOCHET, Introduction a l'histoire des mongols ds Fadlallah Rashid ed-Din, 274). A jakutban mint mondai * hősök szerepelnek: Ölböt-bdrgdn (,Be3CMepTHBifi BHT>H3L' Pekarskij), Xaralgyt-bdrgdn (,II|30Ta^HHa y^ia^eiii.' uo.) stb. Legelterjedtebb jelentésénél fogva (,der schütze') lehetséges, hogy a Mérgen személynév nálunk valamilyen kapcsolatban volt a határőri szolgálattal. 3. Rondakor. — Rondakor falu valaha Zala megyében feküdt; ma csak egy dűlőnév őrzi emlékét Zalaapáti határában. (CSÁNKI, III. 73, PESTY FR., Magyarország helynevei, 179). Egy vasmegyei Rondakorrsi is vannak adataink. 1281: terra Kundakur (Hazai Okmt. I, 76 és VI, 271); 1510: poss Hermán al. nom. Condakorsoka (CSÁNKI, II, 755); poss. Waydafalwa al. nom. Condakorfalwa, (uo. II, 807). Személynévi eredetű. 1226-ban (1342 bői való átírás) Vas megvében szerepelnek „Jacobus et Stephanus filii Rundakur nobiles" *(AO. IV. 198); 1263-ban tűnik fel Zalában „terra Rundacur" (Haz. Okit. 46); 1273: „filii Jurk, Rondakur et Tomas" (Vas megyében W. IX. 39); XIII. szd. vége: Kundakur de Byr l)

Vö. még a következő szlavóniai török neveket: Ghurtan Pál zelinai várnagy 1295-ben (KARÁCSONYI, A m. nemzetségek tört. II, 434); 1228-ban ugyancsak Zágráb megyében szerepel Chuchuk. (W. VI, 464. A két név eredetéről 1. MNyv. XXII, 132, 213).